Sokszor olyan érzésünk van, hogy a kor, melyben élünk, igazi intimitásgyilkos. Házasságok mennek tönkre másodpercenként, értelmes, csinos nők és férfiak nem találják a másik felüket, mindenki többnek akar látszani, mint aki, és mindenki keveselli, amit a másik nyújtani tud. Mégis, mi, nők vagyunk hajlamosabbak hosszabb ideig beleragadni egy nem működő kapcsolatba, mert félünk a változástól. A relrules.com szerkesztői összegyűjtöttek öt hazugságot, amivel áltatják magukat a hölgyek a párkapcsolat és/vagy társkeresés során.  

1. Idővel megváltozik…

Valóban komolyan elhiszed ezt a tézist? Az emberek képesek változni, egy kicsit alakulni, de a karakterüket, a habitusukat nem tudják levetkőzni. Ha sikerült kifognod egy olyan férfit, akit világ életében körbeugráltak, aki dominál az élete minden területén, akkor nem te leszel az, aki egy empatikus, közösen gondolkodó, egyenrangú partnert farag belőle. És nem azért, mert gyenge vagy, hanem azért, mert nem lehet. Sem neked, sem másnak nem fog sikerülni. Ahogy te is csak ideig-óráig tudsz kibújni a bőrödből. Jó benyomást akarsz kelteni, s másnak mutatod magad, mint amilyen vagy? Ez megy egyszer-kétszer, de nem élethosszig. Így van ez másokkal is. Ha nem a te ízlésednek és ritmusodnak megfelelő partnerrel sodor össze a sors, ne erőltesd a kapcsolatot! Mindketten jobban jártok.

2. Én nem vagyok olyan jó/sikeres/tehetséges/okos/ügyes, mint ő!

Ez az egyik legtipikusabb hazugság, önámítás, amit mi, nők hajlamosak vagyunk magunknak mantrázni. Mert a párod erős, bátor, ügyes, határozott, mindent megjavít, mindenhez hozzá tud szólni… Bezzeg te! Ostoba vagy, bénácska, butuska, húsoska, önállótlan, aki képtelen lenne elkormányozni az élet tengerén hánykolódó hajóját! Na, ez egy egetverő baromság, amelyet még csak nem is a férfiak erősítenek bennünk, hanem mi magunk helyezzük mindig alsóbb polcra magunkat a párunknál. Érzed, hogy valami nem jó, a lelked mélyén szunnyad benned az erős, öntudatos nő, de mielőtt kibújna, te megijedsz a lehetőségtől, s visszagyömöszölöd mélyre, hogy újra gyámolítandó lehess. Mert az a kényelmesebb, de semmiképpen sem a boldogabb út!

3. Ha kilépek ebből a kapcsolatból (is), mások azt hiszik, csak szórakozok a férfiakkal!

Randizol valakivel egyszer-kétszer, többször, úgy érzed, megtaláltad a társad. Már talán az összeköltözést fontolgatjátok, mikor rájössz – akármilyen okból -, hogy mégsem adott férfi a megfelelő. Nem úgy, nem annyira, nem ő… De magadnak is szégyelled bevallani, hogy már megint nem jól döntöttél, s elkezded belelovalni magad a gondolatba, hogy talán benned van a hiba. Nem. Ne szégyelld, ha tovább akarsz lépni, ha le akarsz zárni egy alig bontakozó kapcsolatot. Ember vagy, igényekkel, vágyakkal, jövőbeli elképzelésekkel. Még jó, hogy a másik feled keresed. Ha úgy érzed, te magad mindent megtettél, hajlandó vagy egészséges mértékben kompromisszumokat kötni, mégsem találtad meg azt, akire vágysz, akkor nem bűn tovább keresgélni. Mindenképpen tisztázd azonban a férfival, ne játssz senkivel, ne hitegess senkit, hogy mindenki egészségesen, erősen léphessen tovább!

4. Nem az ő hibája. Ő csak…

• dühös
• stresszes
• fáradt
• rossz napja van...

És még ezer másik kifogás, amivel mentegeted a párodat, ha épp nem passzoltok. Igen, mindannyiunknak vannak gyenge percei, sőt hosszabb rossz periódusok is az életünkben, de ha minden vita után kifogásokat kell keresni akár a másik, akár a saját viselkedésedre, ott már nem a körülmények okolhatók. Egyszerűen nem illetek össze, és kész! Fel kell tenned magadnak a kérdéseket: vajon tényleg ennyit érek? Vajon tényleg ennyit ér a párom? Vajon tényleg ennyit érdemlünk egymástól? Vitát, konfliktust, agressziót? Nyilván nem. Akkor pedig légy erős, és lépj tovább! Ahogy az előző pontban is írtuk: minél kevesebb sérüléssel, egymás megsebzése nélkül, de véget kell vetni a hosszú agóniának.

5. Ő tökéletes!

Nem, nem az. Senki sem tökéletes. Ha a párod nem érti, nem érzi, mi tenne téged boldoggá, hogyan kell harmóniában együtt élni, akkor ő sem tökéletes. Hiába van egy csomó pozitív tulajdonsága, hiába néz ki káprázatosan, ha nem tudja elhitetni veled, hogy te vagy a királynője, az élete értelme, a másik fele, ha kisebbségi komplexusaid vannak mellette, akkor nem tökéletes. Akkor csak egy a sok közül, de semmiképp nem a te életed párja.     

Ugye az öt pont közül több is ismerős sokunknak? Életünk során legalább egyszer már becsaptuk magunkat, de az önbecsülés hiányából fakadóan valószínűleg többször is hajlamosak vagyunk az önámításra. Az önismeret ugyanolyan élethosszig tartó tanulás, mint az együttélés. Nem szabad hát elkeseredni, de keresni kell az egyenrangú párkapcsolat lehetőségét.