Nem vagyok egy fociőrült, de a fontosabb nemzetközi és hazai mérkőzéseket, ha volt rá időm, mindig megnéztem. Fiatalabb koromban a Fradi meccseire még ki is jártam, ma már a hazai futballnak szinte csak az eredményeit követem. No, de 44 év után az Európa-bajnokság szereplői között szurkolhatunk végre a magyaroknak! Ez a cikk most nem a feleségemnek szól, de persze egy picit neki is!

Már nagyon vártam a mai napot, egész pontosan a 18 órát. Ma lesz ugyanis – 44 év után – a magyar futballválogatott első EB-fellépése. Magyar-osztrák, számunkra talán egy kicsit szimbolikus is ez a mérkőzés, ugyanis 1902. október 12-én, Bécsben rendezték Ausztria-Magyarország - mindkét ország - első hivatalos válogatott mérkőzését. Akkor veszítettünk, ezért most nyernünk kell! A magyar válogatott Bordeaux-ban találkozik Ausztria csapatával, majd négy nappal később Marseille-ben Izland, június 22-én pedig Portugália nemzeti együttese lesz az ellenfelünk a lyon-i stadionban.

Persze jó volt eddig is szurkolni négyévente a szerencsés nemzeteknek, de most egészen más, hogy a sajátjainknak, magunknak drukkolhatunk. Ezért szeretnék minden magyar nőtől előre türelmet kérni, ha a párja egy kicsit később, kicsit nehézkesebben és remélhetőleg az átlagosnál jobb kedvvel tér haza egy-egy magyar mérkőzés után. Sőt, minden magyar lányt, nőt, asszonyt arra biztatok, hogy ezúttal nézze együtt a magyar meccseket a férfiakkal, mert biztosan egész más élmény lesz, mint egy a hazánktól független örökrangadó. Az pedig lehet, hogy csak ábránd, de a legboldogabb akkor lennék, ha nem csak júniusban, hanem júliusban (ez ugyanis azt jelentené, hogy bejutottunk az elődöntőbe) is zúgna a magyar szurkolótábor. Hiszen a magyar ember, ha a hazájának szurkol, akkor is női neveket skandál: Ria, Ria, Hungária!