Juhász Gyula: Esti fények

A tavaszesti égen fölragyognak

A barna felhők közt víg csillagok:

Zord életem estéjén fölcsillan ma

A vágyam még,

A vágyam, mely már rég elhamvadott.

A tavaszesti rónán messze égnek

A barna árnyban víg pásztortüzek:

Bús álmaim estéjén szőkeséged

Föltündökölt.

Föltündökölt s jóéjszakát üzent.