Nagy László: Éjfélkor

Kút lánca csördült,

húztam a vödröt,

beton-öböl zengett,

káva nyöszörgött.

Leánytól jöttem,

csupa csók voltam,

síma víztükörre

inni hajoltam.

Ajkam a vízen

pirosan feltűnt,

tüzesített sarló,

sustorgott, elhűlt.

Égen vak angyal

botolva lépett,

ellökte a holdat,

koromsötét lett.