Reviczky Gyula: A tavasz első napsugára

A tavasz első napsugára

Bearanyozza lelkemet:

S megint megszáll a vágy utánad,

Szép alakod megint körüllebeg.

Szivembe, mint a nap a földre,

Álmok szelid napfénye süt.

Remény építi benne fészkét,

Ibolyák nyilnak benne mindenütt.

Rengő szivemből kis pacsirta:

A dal, a nap felé repül.

Mintha virág nekem virulna,

És nap nekem ragyogna egyedül

Susogjatok csak szerelemről

S a kedvesről, ki nincsen itt!

Viruljatok, ti szép virágok!

Tarkázzátok szivem vetéseit.

Köszöntse édes dal a lánykát,

Az én legszebb virágomat;

Vigyen magával röpke szárnyán

Tündérregét, sugaras álmokat.

S legyen e dal oly tiszta, mint ő;

- Fogadja kedves társaul, -

És fényes, mint a napnak első

Sugara, mely szép homlokára hull!