1913. október 8-án született Rónay György költő.

Rónay György: A közelítő tél

Hervad már? Nem: a kert még csupa nyár. Lobog

két sárga dáliánk. Nincs ugyan annyi dal,

de hajnalonta még egy-egy sárgarigó

rikolt, s búgnak a vadgalambok.

Élj! – mondom. – Éld nyaradat, míg a hideg szelek

le nem tarolják. Szedd a diót, viseld

gondját a kertnek, irtsd a gyomot, metéld

a vadhajtást; s ha belefáradsz,

ülj ki a napra, idd hunyt szemen át a fényt,

s úgy érj, mint a gyümölcs, kései körte, birs…

– Harkály rebben a lombban, s egy levél lekering:

őszömet olvasom szinében.

Este állok a ház előtt, nézem, a Göncöl

mint csúszik észrevétlen nyúgoti almafánk

fölé, s hallgatom a szemöldök

fában a szúvak szorgos percegését.