Szála Gabriella: Mesékben a sorsunk
Megfagyott ágakon, a hamvadó éjjel
árnyéka, álmatlan sóhajjal ott kering.
Majd fényteli hajnaltól éledve lépdel
a percbe varázsolt sors, és ágakon ring,
mint a remény, s a világ összes meséje,
mely lelkeket ébreszt és a fénybe vezet.
Meleget hoz az ínséges és zord télbe,
és a szívekhez szól, miként szent üzenet.
Ajkakon matat, csendes, ősi imaként,
a szemekre álmot sző, ezerszín’ varázst,
e mesékből megtudod, mit tégy és miként,
s csendes álomba ringat, ha valami bánt.
