Németh Franciskát, a Barátok közt című sorozat egykori Petráját az egész ország ismeri. A szép fiatal lány sikeres fotómodellként, műsorvezetőként is dolgozott. Minden adott volt egy könnyű, gondmentes élethez, Franciska mégsem ezt választotta. Vele beszélgettem hivatásról, az egészségügyről, választásról.

IgenÉlet: Az ember általában mindig és mindenben a könnyebb utat választja. Hogyan lehet az, hogy egy befutott modell, jól fizetett sorozatsztár gondol egyet és az egészségügyet választja?

Németh Franciska.: Azt hiszem, inkább az egészségügy választott engem… Kiskoromtól vonzott ez a világ, valahogy mindig azt éreztem, hogy itt a helyem. Sok lehetőséget kaptam az élettől, és igyekeztem is kihasználni ezeket, de aztán eljött egy pont, amikor tudtam, hogy nem várhatok tovább, és belevágtam. Újrakezdtem mindent a nulláról: karriert, iskolát. Életem legjobb döntése volt.

IÉ.: A hivatástudat mellett, azt gondolom, hogy egy ilyen határozott, öntudatos fiatal nőnek kell, hogy legyen karriercélja is. Tanulsz, képzed magad?

N.F.: Persze, ráadásul elég intenzív tempóban. Most, hogy végre hivatalosan is ápoló lettem, két szakvizsgára is készülök. Ez a szakma egyébként is az élethosszig tartó tanulásról szól, de nekem van egy álmom, amit még nem árulok el, de annyit igen, hogy nagy dolog lesz, ha sikerül.

IÉ.: Manapság nem megkerülhető téma az egészségügy. Minden baráti beszélgetésben is előkerül, hisz mindenki érintett valamilyen formában. Mi a te véleményed az egészségügy jelenlegi helyzetével kapcsolatban?

N.F.:  Egy kicsit más, mint a nagy többségnek. A nyilvánvaló problémák kialakulásához azért nagyon sokan kellettünk. Ezzel nem a helyzet tarthatatlanságát vitatom, de mindenkinek meg kell vizsgálni a saját felelősségét is. Mit tudok én tenni ápolóként? A lehető legmagasabb színvonalú munkára törekszem, igyekszem naprakész lenni, építeni a közösségemet és úgy bánni a betegeimmel, hogy ne érezzék a különbséget állami kórház és magánintézmény között. A megfelelő körülmények megteremtése pedig annak a kötelessége, aki ezért felelős. Nem árthatunk már többet ennek a rendszernek. Aki nem alkalmas a feladatra, keressen magának egy kényelmes állást valamilyen más területen.

IÉ.: A budapesti János Kórházat meg akarják szüntetni. Hogyan látod a saját intézményed helyzetét?

N.F.: Én nem csak azért kötődöm a kórházhoz, mert itt dolgozom. A kerületben nőttem fel, itt látták el a sérüléseimet, mikor gyerekként nem egyszer összetörtem magam, ide jártam látogatni hosszú heteken át a nagymamámat, sőt a húgaim is itt születtek, úgyhogy ismerem minden pozitív és negatív oldalát. Minden változást, ami a betegek érdekeit szolgálja és javítja az ellátás színvonalát, lelkesen támogatok. De az kétségtelen, hogy egy felújított, jól működő János Kórház a világon bárhol elit intézménynek számítana a gyönyörű épületeivel és a hatalmas kertjével. Nem tudom, hol leszünk három év múlva, de remélem, hogy a mostani csapattal még nagyon sokáig dolgozhatok együtt.

IÉ.: A választásod elég szilárd értékrendet feltételez. Kinek az érdeme ez? Ki vagy mi alakította benned ki ezt a világlátást?

N.F.: Az otthonról hozott értékrendért, amíg élek, hálás leszek. Ez keveredik egy adag lázadással, amit még mindig nem sikerült kinőnöm, meg persze világmegváltó tervekkel. A családomnak nyilván hatalmas része van abban, hogy ilyen ember lettem, a saját bőrömből meg nem tudok kibújni, de tény, hogy nem is nagyon szeretnék.

IÉ.: Ugorjunk kicsit távolabb az egészségügytől, s jöjjön néhány üdítő kérdés: ki a kedvenc költőd, íród?

N.F.: Rajongok a magyarokért: Kosztolányi, Ady, József Attila. De a Rejtő-könyveket is órák alatt kiolvasom, huszadszorra is. Ja, és Szepes Mária írásait is szeretem.

IÉ.: Kedvenc ételed, italod?

N.F.: Nagyon jókat főzünk otthon, úgyhogy igazából bármi, amit éppen eszünk. Az ital könnyebb kérdés: a víz és a kókuszvíz.

IÉ.: Kedvenc zenéd?

N.F.: Ez viszont nehéz, én a zenéből rengeteget töltődöm, és a klasszikusoktól a hardcore-ig elég sok mindent hallgatok. Nemrég Raul Midon koncertjén voltam, azóta is a hatása alatt vagyok, ő régóta nagy kedvencem.

IÉ.: Mottód?

N.F.: "Tat Tvam Asi", ami annyit jelent, hogy „Te vagy az”. Annyira szeretem, hogy magamra is tetováltattam.

Franciskáról ITT tudhattok meg többet. Fotók: Franciska Facebook OLDALA.