Csinszkáról minden magyar középiskolás megtanulja, hogy Ady Endre felesége volt. Talán még azzal is kiegészül ez a tudás, hogy Csinszka szemtelenül fiatalon ment férjhez a költőfejedelemhez, ráadásul nem is az irodalmi életből került elő, hanem egyfajta ködös, erdélyi nemesi múlttal és önfejűséggel felvértezve robbant be a művész életébe.

Mi az igazság? Egy halhatatlan művész halhatatlan költőfelesége szeretett volna lenni Csinszka, születési nevén Boncza Berta? Vagy már önmagában is egy különleges sorsra, életútra predesztinált, érzékeny nő teljesedett ki Ady Endre állhatatos ápolójában, feleségében? Ezekre a kérdésekre is kerestem a választ a nemrégiben megjelent Csinszka leveleit és naplórészleteit összegyűjtő Vallomás a csodáról - Csinszka naplója című kötet olvasása közben. A csucsai földbirtokos lánya sok szomorúságot, fájdalmat, lemondást tapasztalt meg gyermekkorában. Édesanyja születését követően gyermekágyi lázban meghalt, így az árván maradt csecsemőt anyai nagymamája és édesapja vette gondjaiba.

Csinszka szüleinek házassága azonban korábban is önmagában hordozta a titokban tartott tragikusság lehetőségét: vérfertőző házasságból született meg a leánygyermek. Törékeny, érzékeny, kékszemű, szőke hajú, betegségre hajlamos kislányból serdült az önsorsát alakítani vágyó költőfeleséggé Boncza Berta. Magány, társtalanság, sok gyermekkori büntetés jellemezte azt a gyermekkort, amellyel a fiatal lány szakítani vágyott. Illúziók, vágyakozás és erős, sok év alatt felgyülemlett érzelmekkel terhelt bizonytalanság talált megértő, rajongással teli szívre Ady Endrében.

Ki talált kire? Hogyan ismerték meg egymást? Valószínűleg nem esett nehezére az egész életében a női nem hódolójaként is ismert költő számára az, hogy egy fiatal leány szívét rabul ejtse. Mégis a kezdeményező fél ebben a házasságban Csinszka volt, hiszen ő kezdett el leveleket írogatni a nagy költőnek, majd valamilyen különös véletlen folytán, Ady Endre ebben a rajongójában titokzatosságot, őt megérteni képes szenzibilitást érzett meg. És igaza is lett: a házasság Csinszka és a nagy költő, még ha nem is felhőtlen, de szoros összetartozásává vált. Ady Endre ekkor már súlyos szenvedélybeteg, megfáradt, gondozásra és gondoskodásra is szoruló ember volt. Csinszka felvállalta ezt a nem éppen könnyű szerepet, és ápolta, társa volt a művésznek.

Hogy mindez a hétköznapok szintjén hogyan zajlott, nem tudhatjuk, és talán jobb is nem belelátni ilyen mélységekig egy nagyon komoly testi és lelki gondokkal küzdő művésszel kötött házasságba. Mindenesetre múzsa volt és maradhatott Boncza Berta a költő halálának utolsó pillanatáig. Később Csinszkát Babits Mihályhoz is fűzte mély, érzelmi kapcsolat, majd Márffy Ödön festőművész felesége lett.

Lénye szépséggel, különösséggel teli aurája vonzotta a művészeket, olyan nő volt, aki már huszonévesen is korát meghazudtoló érettséggel látta a világot. Talán ennek a veleszületett bölcsességnek is köszönhette Csinszka azt, hogy a huszadik század első felének művészvilága meglátta és megtalálta benne a múzsát, a művészetért élő és azt átérző nőalakot.