Vettem egy üveg jófajta chiliszószt (komolyan, több díjat is nyert a világ és Magyarország erőspaprika-fesztiváljain). Azt mondtam, ebből most vagy pörkölt lesz, vagy gulyás. A gulyás nyert. Úgyis azt hiszik külföldön, hogy mi állandóan gulyást eszünk. No, adjunk neki!

Hozzávalók:

• olaj vagy zsír

• fokhagyma

• vöröshagyma

• marhahús (gulyáshús vagy lábszár)

• pirospaprika, só, őrölt kömény

• krumpli

• sárgarépa

• petrezselyem

• kifőtt csipetke

• és persze az isteni GaBko chiliszósz

Két evőkanálnyi zsíron megpirítottam két fej hagymát apróra vágva és egy jó fél fej fokhagymát passzírozva. A kisebb kockákra vágott húst beletettem, kissé fehéresre pirult. Én egy ötliteres lábasban főztem, ebbe kb. 80 dkg húst tettem. A tűzről lehúzva megszórtam pirospaprikával, majd sóval és egy kis őrölt köménnyel. Felöntöttem vízzel és egy kis cshiliszószt csepegtettem hozzá. Innentől jött a jutalomjáték, mert nem volt más dolgom, mint jó két órán keresztül békén hagyni, hadd főjön.

Amikor megpuhult a hús (kell neki idő), hozzátettem a répát, majd pár perc múlva a krumplit is. Megszórtam egy kis petrezselyemmel. Kifőtt csipetkével tálaltam (ezt nem gyúrom, a boltban veszem). A tányérban még egy-két csepp chiliszósszal megküldtem, egyrészt mert imádom az erőset, másrészt pedig mert tényleg isteni ez a szósz, hiszen nem veszi el az étel ízét, hanem gazdagítja, élénkíti azt.

Akármerre megyünk a világban mi magyarok, mindenhol az az első, ami eszükbe jut rólunk, hogy “GULÁS”. Igaz, hogy nem az eszményi módon, bográcsban készült az én gulyásom, de ez a téli hidegben nem volt lehetséges opció. Sebaj, tökéletes volt így is.