Falun lakunk, fél óra távolságra a főváros zajától. Vasárnap este bementünk a pesti belvárosba egy balett előadást megtekinteni. Nem egyszerű parkolóhelyet találni a környéken, végül kiskanállal beparkoltuk az autót két másik közé, a gyalogjárdával párhuzamosan.

Amikor az előadás után emelkedett hangulatban és a látottak hatása alatt visszaértünk az autóhoz, mit találtunk? A kocsiajtó és a kerék oldalba hugyozva a gyalogjárda felől. Kutya magasságban. Bár ki tudja, lehet, hogy tyúk vagy kakas volt, róka, esetleg vadászgörény. Én azért leginkább kutyára gyanakszom. De nem haragszom. A kutyára. Ugyanakkor megnézném a gazdi arcát, milyen képet vág, amikor odalépek hozzá, és lehugyozom a cipőjét. Vagy a nadrágja szárát.

Hogy jön valaki ahhoz, hogy kis kedvencét engedje oldalba hugyozni a más tulajdonát? Mit képzel az ilyen ember? Milyen ember az, aki szerint ez normális? Mi jár a fejében annak, aki végignézi, hogy a járdán pórázon vezetett kutyuskája megáll egy parkoló autó, motor, bicikli, bármi mellett, felemeli a lábát, és lepisili a járművet, ahol éppen éri.

Nem a mostani volt az első tapasztalatom ezzel a jelenséggel: csorgó és odaszáradt kutyapisi az autók kerekein, oszlopokon, házak sarkán, járda közepén. Gusztustalan, igénytelen, fertőzésveszélyes.

Egyáltalán nem tartom normálisnak, hogy valaki a 100% aszfalt belvárosi utcákban kutyát tart és sétáltat, pisiltet az aszfalt közepére (nincs egy tenyérnyi fűszál sem). Az egyéb állagú és halmazállapotú végtermékek problematikáját most ne is említsük, arról már sokan, sokat írtak... És ne jöjjön senki azzal, hogy a kérdés nem megoldott és nem megoldható a 100% aszfalt városrészekben. Tessék elmenni, például, Újlipótvárosba, ahol behomokozott kutyaillemhelyek várják a pisilni, dolgukat végezni vágyó kutyusokat. És nem csurog a húgy keresztbe-kasul a járdán. Jé, ezt is meg lehet oldani kulturált módon!

Aki kutyát tart a 100% aszfalton, fogjon össze, vegye rá az önkormányzatot, vagy dobják össze civil háttérrel a pénzt, hogy kutyaillemhelyek kerüljenek oda, ahol az ebek pisiltetése másképp nem oldható meg higiénikusan, kulturáltan. Ha pedig erre nem képes, akkor ne tartson kutyát, vagy költözzön olyan helyre, ahol kulturáltan tarthat. De ne másoknak kelljen nézni, szagolni, átugrálni, eltakarítani, lemosni az ő kis kedvence bármilyen halmazállapotú végtermékét. Nincs ennek helye sem a köztulajdonban, sem a magántulajdonban álló tárgyakon.