Sok barátom panaszkodik, hogy nem talál magához való nőt. Ha nagyon leegyszerűsítem nézőpontjuk lényegét: a mai nők anyagiasak, önzőek, csak a külsőségeknek élnek. És fordítva, sok nőismerősöm sopánkodik, hogy hiányoznak a társadalmunkból az igazi férfiak. Minden pasi csak azt, illetve ugyanazt akarja, lehetőleg minden kötöttség nélkül. Hol vannak már a Férfiak, az Úriemberek? – kérdezik. Gondoltam, leírom az egyébként markáns véleményemet a témáról, de ha elolvasod, akkor tedd ezt az utolsó mondatig, ott lesz a lényeg! ;)

Egyetértek: nehéz párt találni, főleg olyat, akire az ember azt mondja: őt komolyan akarom. Őszintének kell lennünk a magunkkal: a férfiak elnőiesedtek, a nők megférfiasodtak. De mit is várunk egy olyan Európában, ahol a nemek közötti azonosságot (nem egyenlőséget!) szajkózzák lépten-nyomon, és egy szakállas „nemtudommi” nyeri a kontinens emblematikus dalfesztiválját. Nekem a gender téma egyébként is vörös posztó, ugyanis a hanyatló nyugati civilizáció melléksalakanyagának tartom, ezért nem is szeretném erre kihegyezni a cikket, túl egysíkú lenne... Nem értek egyet viszont azzal az állítással, hogy nincsenek normális lányok, csak milliárdos hörcsögöket behálózó, közgazdasági alapon gondolkodó „modellek”. És az sem igaz, hogy a nők önzőek, csak a külsőségekkel foglalkoznak. De abban sem hiszek, hogy nincsenek jó fej, igazérzelmű férfiak, csak ibizázó „kurvapecérek”. Bár a média azt sugallja, hogy nullvektor álgengszternek lenni menő és ribancnak lenni szexi, azért vannak még konzervatív, lázadó férfiak, és vannak még a tradíciók felé menekülő, szellemi forradalmár nők. Olyanok, akik – ha máshogyan nem, legalább szívükben – szembeszállnak a médiumok és az abban felkapott percemberek értékrend buldózereivel.

Van egy rossz és egy jó hírem. A rosszal kezdem: az egész világunk változott meg, lett önzőbb és anyagiasabb, lett felületesebb és értéktelenebb. De a jó hírem az, hogy ha a mai világ modern, akkor jó néhány barátommal, ismerősömmel együtt egyre kevesebben szeretnének modernek lenni. Keressetek „antimodern” embereket, de ne Ibizán vagy a viszony.hu oldalon, hanem egészen más színtereken, mondjuk egy nyelvtanfolyamon vagy például az ezen cikkel egyetértők és megosztók között! :)