Az írónőnek igaza van. Egy kövér embert sokszor lesajnálnak, mintha a háj alatt már nem férnének el az értékei.

Nem konkurencia a nőknek, nem kihívás a férfiaknak, kisebbségi komplexusai miatt veszélytelen minden területen, mert sorsát elfogadva nem kíván magasabb babérokra törni. Mindig csak lesajnálóan sóhajtanak rá, szegény, de kövér... 

Érdemes lenne ezeket az előítéleteket átgondolni, mert az emberi jellemet, a kacajt, a humort, az intelligenciát és a szerethetőséget nem kilóra mérik. Nehogy a túlzott önbizalomban fürdőzve kapjuk a nyakunkba a jeges vizet, meglepetésszerűen...