Jogok nélkül, remény nélkül: megcsonkított kislányok

nov. 5., 2017

Jogok nélkül, remény nélkül: megcsonkított kislányok

Mindannyian egyetértünk abban, hogy ha valakinek nem orvosi indokkal, hanem bármely más okból levágják a lábát, a kezét, a fülét, az bestiális kegyetlenség. A csonkítás- ha nem orvosi indokkal történik - egyike a legbrutálisabb cselekedeteknek. De a nemi szervek megcsonkítása a mai napig tabutémának számít. Hisszük, hogy modern világban élünk, mégis nap mint nap megtörténik. Ráadásul védtelen kisgyermekekkel, akiktől elveszik a döntés jogát.

Waris Dirie egyike a ‘80-as és ‘90-es évek topmodelljeinek. Cindy Crawford, Claudia Shiffer, Linda Evangelista, Naomi Campbell és Christy Turlington mellett ő is rendkívül foglalkoztatott és sokat fotózott modell volt. Pályája elején rettegve őrizte titkát: ötéves korában átesett azon a beavatkozáson, amin akkoriban Afrika-szerte rengeteg kislány: nemi szervét megcsonkították, kisajkait és csiklóját kivágták, a nagyajkait és a hüvelynyílását pedig összevarrták, csak egy apró lyukat hagyva, amin a vizelet és majd a menstruációs vér távozni tud. Tették ezt azzal a tudattal, hogy felnőttként - ha megéli - a közösülés és a szülés miatt a testét majd újra fel kell nyitni. Vannak olyan területek, ahol nem jellemző a műtét, ahol pedig igen, ott is változó, hogy mennyire radikális eljárást alkalmaznak. Van, ahol “csak” a csiklót vágják ki, másutt a kisajkakat is, és így tovább, egészen a Warison alkalmazott legradikálisabb műtétig, amikor csak egy apró nyílás marad. Szemléltető kép ITT.

A brutális hagyomány generációról generációra fennmarad, mert sok helyütt uralkodik az a nézet, hogy a nő nem kap férjet, ha nincs megműtve. A műtétet ne kórházi, steril körülmények között képzeljük el: jön egy asszony, aki a környéket járja a kislányok megcsonkítása céljából. A gyereket valahol az afrikai vadonban egy sziklára fektetik, valami koszos üveg- vagy kődarabbal felnyiszálják, majd egy retkes cérnával összeöltik a sebét. Mindezt érzéstelenítés vagy altatás nélkül: a szájába egy rongyot téve, ha nagyon üvöltene. Ezután a homokba ássák és magára hagyták őrületes fájdalmában, nem kérdezhet, nem beszélnek a történtekről soha többé. Ha nem fertőződik el a sebe és túléli, akkor pedig olyan élet vár rá, mint bármelyik afrikai asszonyra.

Waris 13 éves korában megszökött, mert férjhez akarták adni egy vénemberhez. Kalandos úton került Londonba, ahol felfedezték, mint modellt. Erről “A sivatag virága” című könyvében írt. Megindító történet. A vizelés egy kínszenvedés volt számára, mert csak lassan csepegett és fájdalmat okozott neki. Amikor pedig a menstruációja megjött, mindig iszonyatos görcsei voltak. Emiatt került orvoshoz végül, aki felvilágosította arról, hogy ami vele történt, az messze nem normális dolog. Ma a hozzá hasonló sorsú nőknek segít az alapítványán keresztül és ENSZ-nagykövetként Afrikát járja, a női nemi szervek megcsonkításának visszaszorítását célzó kampányával. Ausztriában él és született egy kisfia. Átesett ugyan helyreállító műtéten, de amit egyszer elvettek, azt visszaadni már nem lehet.

Ami viszont igazán megdöbbentő, hogy a harmadik, “A sivatag lányai” című könyvének tanúbizonysága szerint a mai napig zajlik a kislányok megcsonkítása. Méghozzá itt, Európában is. Az afrikai családok sok esetben keresnek egy afrikai orvost, aki elvégzi a beavatkozást, vagy idehozatnak egy afféle “pengés asszonyt”, vagy egy afrikai családlátogatás során történik meg a brutális műtét. A kislányok nem beszélnek, nem beszélhetnek róla. Nem kapnak segítséget, nem kérdezhetnek, mert “ez magánügy”. Nincs akihez fordulhatnának, sokszor a lakás falain kívül nem is nagyon járnak. Nem az afrikai vadonban, hanem modern európai nagyvárosban élnek, mégis megtörténik velük az, aminek ott, a pusztákon sem lenne szabad. Elveszik tőlük annak a lehetőségét, hogy élvezzék Isten egyik legcsodálatosabb ajándékát, a szexualitást. Nem dönthetnek a saját testükről és életükről. Valamiféle vallási törvényekre hivatkozva teszik ezt, ám neves muszlim vallási vezetők állítják: nincs ilyen törvény az iszlámban.

Fontos, hogy tudjunk és beszéljünk ezekről a dolgokról. Minél többen tudunk róla, annál biztosabb, hogy egyszer majd megállítható lesz a jelenség. 

Holnapi cikkünkben pedig a kisfiúk genitális csonkításáról lesz szó.



Zigó JuditZigó Judit

Hozzászólások