Ezen a héten szerdán, június 22-én harmadszor adott egész estés koncertet hazánkban a csodálatos hangú énekesnő, Anastacia. Volt szerencsém mind a három koncerten részt venni (és egyszer Pozsonyban is, tehát összesen négyszer), de úgy érzem, talán ez a koncert sikerült a legjobban ezek közül.

A koncertturné az „Ultimate Collection World Tour” nevet viseli, ami az énekesnő legújabb albumának címére utal, melyen legnagyobb slágerei találhatók, valamint néhány különlegesség és két vadonatúj dal. Ezek nagy részét hallhattuk is a koncerten, többek között az Everything burns című dalt, amit eredetileg Ben Moodyval énekelt Anastacia, de ezen az estén Király Viktorral adták elő a dalt, akit az énekesnő a Voice című műsorban ismert meg (mint ismeretes, Viktor az amerikai Voice-ban mutatta meg tehetségét, jó eredménnyel). Ezenkívül a Magyar Virtuózok kamarazenekar kísérte az énekesnőt, ami nagyon különleges alkalom volt, hiszen ilyen koncertet csak mi láthattunk. Anastacia a koncert kezdetén gratulált a magyar futballcsapat eredményéhez, egyik dalát pedig piros-fehér-zöld cowboykalapban adta elő. Imádnivaló volt!

Anastacia 47 éves, kétszer küzdött meg a mellrákkal, gyermekkora óta Crohn-beteg. És mégis, a koncerten nem egy beteg embert láttunk, hanem egy csodálatos, vicces, fergeteges jókedvű, gyönyörű nőt. Talán a botox kicsit túl van adagolva az arcában (mint az ő is elismerte, túl korán szokott rá), de a hangja őrületes. Meglehet, hogy még mikrofon nélkül is betöltötte volna az Arénát. És ne feledkezzünk meg a zenekarról! Egytől egyig profi zenészek, akik beleadtak apait-anyait, hogy a show kifogástalanul sikerüljön. Anastacia minden zenésznek szentelt külön pár percet, amikor nemcsak bemutatta őket, de a közönséget is felkérte egy-egy köszöntésre.

Számomra Anastacia igazi példakép. Egy olyan nő, akitől tanulhatunk, értékrendet, hozzáállást, kitartást. Bár egy rosszul sikerült házasságon van túl a testőrével, életét nem kísérik botrányok és kihágások. Azt hiszem, ilyennek kellene lennie minden sztárnak. A hangjával, a tehetségével, a személyiségével pozitív módon kitűnni, nem pedig hazug, ordenáré dolgokkal. Nem véletlen, hogy 2009-ben, amikor lehetőségem volt vele személyesen találkozni, úgy döntöttem, hogy azt a motívumot, ami az ő hátát díszíti, én is magamra tetováltatom. Amikor ugyanis anyukám meghalt daganatos betegségben, rá egy hónapra derült ki Anastacia mellrákja. A születésnapomon műtötték, majd néhány hónap múlva újjászületve, szebben, mint valaha, újult erővel tért vissza. Akkor adta meg nekem azt a hitet, egy nagyon nehéz időszakban, hogy lehet élni és lehet győzni akkor is, ha az ember egy ilyen rettegett betegséggel néz szembe.

Nagyon remélem, hogy a jövőben még lesz alkalmam Anastacia több koncertjén is rész venni, mert óriási élmény volt. Az a kedvesség, ahogyan a közönségéhez szólt, ahogyan megköszönte azt, hogy a nehéz időkben támogattuk őt, annyira emberi volt és szívhez szóló, ami manapság nagyon ritka. Addig is, itt vannak nekem a CD-k és videók, amikben hallhatom, láthatom. Örömmel és köszönettel, mindenért.