Biztosan előfordult már, hogy azt gondoltad, te vagy a világon a legnyomorultabb sorsú ember. Érthető, hogy rosszul érint, amikor olyan helyzetbe kerülsz, amit nehezen dolgozol fel. De amikor azt gondolod, hogy a létező legrosszabb a helyzeted, nyugodj meg: valószínűleg éppen annyian vannak nálad jobb, mint nálad rosszabb helyzetben. Általában mindig középen vagy.

Még ha ezt nehéz is elhinni, a rossz-jó, helyes-helytelen, vagy bármilyen más, tetszőleges skálán valahol középtájon vagy. Tényleg. Ha elvesztetted a munkahelyed, ha megcsalt a párod, ha adósságaid vannak, ha elégedetlen vagy a külsőddel, jusson eszedbe, hogy középen vagy. Tudd, hogy nem te vagy a legrosszabb helyzetben a világon. Mindig egy nagy halmaz, egy nagy terület közepén vagy. Akármilyen helyzetben is legyél, mindig találhatsz olyanokat, akik nálad kevésbé jobb dolgokat élnek át. Éppen úgy, ahogyan nálad előnyösebb helyzetben lévőket is.

És ha középen vagy, az azt is jelenti, hogy te vagy a kő, ami az állóvizet felkavarja, te vagy a koncentrikus körök közepén. Te vagy a cél, ahová lőni szeretnének, de igazán keveseknek sikerül. És ha középen vagy, az is jelenti, hogy nincsenek kudarcok, a remény mindig él, a kitartásodra szükség van, az út még előtted áll. Egyfajta nézőpont ez, ami a legnehezebb időkben is bizalommal, reménnyel tölthet el.

Önmagad középpontjában állni pedig a legjobb dolog, amit tehetsz. Csak akkor lehet erőd és kitartásod másokkal is foglalkozni, ha előtte magadnak megadtad a kellő törődést. Fontos tehát, hogy tudd: mindig középen vagy. És éppen ezért engedd meg magadnak, hogy a lelked közepén is te legyél.