A kézírásunk sokkal többet árul el rólunk, mint azt elsőre gondolnánk. Betegségkutatással foglalkozó tudósok grafológusokkal együttműködve vizsgálják, milyen összefüggés lehet az írás megváltozása és egyes betegségek kialakulása között.
A bűnüldözésben már nagyon régóta igénybe veszik írásszakértők elemzéseit, ahogy a nagyobb cégek már egy-egy állásinterjú előtt is kikérik a grafológusok véleményét a jelentkező jellemvonásairól. A tudomány fejlődésének köszönhetően azonban már az egészségügyi kutatások terén is felismerték az íráselemzés fontosságát. Álljon itt néhány betegség vagy a fizikai állapotban bekövetkező változás, amelyekre egy éles szemű és tapasztalt grafológus az orvosokkal együttműködve az aláírásból következtethet.
Magas vérnyomás
Ez logikus, hisz a szív- és érrendszer működésében bekövetkező változások abszolút kihatással vannak a motoros képességekre. A magas vérnyomás ronthatja a koncentrálóképességet, egyensúlyzavart okozhat, ami értelemszerűen befolyásolja az írásképet. A grafológusok szerint a hipertóniás páciensek sorai kuszák, betűik „remegősek”.
Skizofrénia
Az orvosi kutatások szerint a skizofréniával küzdő betegek 60%-a olyan gyógyszereket szed, melyek a mozgáskoordinációért is felelős agyi területeket károsítják. A finommotoros mozgások zavara igen komoly nyomot hagy a kézíráson is. Amikor írásszakértők egy szoftver segítségével összehasonlították egy súlyos állapotú skizofrén páciens kézírását ugyanannak a betegnek egy korábbi jegyzetével, azt találták, hogy a két írás között akkora a különbség, mintha két különböző embertől származnának.
Terhesség
Kutatók azt állítják, hogy egy állapotos nő kézírása már a fogamzás után 72 órával más képet mutat, mint korábban. Számos állapotos nőt megvizsgálva arra jutottak, hogy az „o” és „a” betűik hangsúlyosabbá válnak, illetve a „p”, „g”, „f” kanyarításából akár a gyermek nemére is lehet következtetni a terhesség hatodik hónapjától. Leánygyermek esetén pl. a kunkorok balra görbülnek.
Diszlexia
Ez a betegség logikusan kikövetkeztethető az írásból, ugyanis egy olvasási zavarokkal küzdő ember, akinek nehézséget okoz a folyó szöveg olvasása, valószínűleg az írásban sem lesz 100%-os. A diszlexiával küzdő gyermekek szüleinek azt javasolják a szakemberek, hogy minél többet gyakorolják a folyóírást, mert a sok szöveg papírra vetése jó hatással van a memória fejlődésére, így egy idő után „megjegyzik” melyik a „b” és „d” betű, vagy mi a különbség a „p” és a „q” között.
Autizmus
Az autista gyermekek kézírása ugyanolyan, mint a viselkedésük: bizonytalan, döcögős, sok-sok szünettel a betűk és a szavak között. Ugyanez a helyzet az Asperger-szindrómás embereknél is, melyet az autizmus enyhébb formájának tartanak, de két különböző betegségről van szó. Magatartászavaros, nehezen kommunikáló, depresszióra hajlamos, önsorsrontó emberekről gyakran csak felnőtt korukban derül ki, hogy Asperger-szindrómások. Az autizmus és az Asperger-szindróma kihatással van az agy és a felső végtagok közötti kapcsolatra, így az e betegségekkel küzdők képtelenek a rendezett íráskép megvalósítására.
Parkinson- és Alzheimer-kór
A fenti betegségekben szenvedők kézírása a grafológusok szerint nagyon kisiskolás. Egy Parkinsonos ember tagjai merevek, kezei remegnek, így írása meglehetősen kicsi és egyenetlen betűkből áll. Az Alzheimeres betegek írására pedig a betűk és szavak közötti nagy hézagok a jellemzőek, mely tükrözi a betegség egyik legfontosabb jellemzőjét, a feledékenységet.
Depresszió
Az írásszakértők szerint ha valaki jókedélyű, vidám, az írása lendületes, betűi nagyok. Állítólag ha a „t” betű keresztrúdja balról jobbra emelkedik, az optimista szemléletre utal. Ha az íráskép fentről lefelé lejt, a szakemberek depresszióra hajlamosnak tekintik az illetőt.
Természetesen a fenti sorok nem tekinthetők szentírásnak, inkább egyfajta újhullámos tudományos keresgélésnek. Ha furcsa tüneteket észlelünk magunkon, megváltozik a közérzetünk, azért inkább orvoshoz menjünk, mielőtt egy paksaméta régi és friss levelünkkel felkeresnénk egy grafológust.
