Sokunkat foglalkoztató kérdés, hogy mennyire „tanulható” nőiségünk megélése. Vannak elméletek, melyek szerint ennek a női nemmel született, ösztönös tulajdonságnak kellene lennie, de vannak olyan vélemények is, melyek szerint ez egy igenis fejlesztendő képesség.

A női magazinokban, a médiában és a férfiak képzeletében is akkor válunk vonzóvá, ha rendelkezünk ezekkel az értékekkel. De mik is ezek pontosan? Mitől lesz nőies egy nő?

Alapjában véve akkor, ha tudatosan használja az egyén a viselkedési eszköztárát; erős, határozott, de mégis védelemre szoruló, az otthon melegét megteremteni képes élőlény, aki lelki gazdagságát nem rejti véka alá, harmóniában él a világgal. Ezen tulajdonságaink nagy részét a Hold képviseli az asztrológiában, kiegészülve a Vénusz által adott női, érzelmi megjelenéseinkkel.

Ahogyan az életben is tapasztaljuk, nem mindenkinél adott ez a nőies megélés, van, akinek komoly erőfeszítésébe kerül, hogy kihozza magából a maximumot, mert sok férfias, túl kemény, és racionális értékrend van jelen mindennapjaiban. Az egyensúly itt is nagyon fontos és előnyös, hiszen ahhoz, hogy magabiztosak és határozottak legyünk, kellenek a maszkulin energiák, viszont párkapcsolatunkhoz, családi- és emberi kapcsolatainkhoz nélkülözhetetlen a befogadó, nyitott, érzelmes attitűd.

Az asztrológiában vannak bolygók, melyek adott tulajdonságaikat tekintve férfias jelleget kölcsönöznek, és vannak, amelyek női oldalunkat erősítik. A Holdunk jegybéli helyzete fogja meghatározni, hogy milyen lelkületűek vagyunk, milyen az anyaképünk. Az azt érő fényszögek pedig azt, hogy ez miben sérült, miben szorul korrigálásra, tanulásra. A Vénusz pedig jelzi azt, hogy milyen emocionális igényeink vannak, mitől érezzük magunkat nőnek, esetleg ebben ért-e minket csalódás a múltban.

Ebből már önmagában is látszik, hogy nem csak a velünk született képesség fog számítani, hanem a családi mintáink, melyeket a női felmenőinktől látunk. A régi mondás, „nézd meg az anyját, vedd el a lányát”, bizony nem teljesen alaptalan. Rengeteg szokást, érzést, konfliktuskezelési mechanizmust a családi körünkből hozunk, és használunk „egészséggel”, vagy épp a saját kárunkra.

Mégha teljesen egészséges is az önképünk, jól ismerjük magunkat, akkor is borzasztó nehéz megtalálni a középutat, leküzdeni a sztereotípiákat. Nem attól válunk vonzóvá, hogy arcunkat 2 cm vastag vakolat fedi, és fél kilométeres körzetben is megérzik a „szagunkat” a magunk után húzott parfümcsík miatt. Ám, ha okosak és sikeresek vagyunk, akkor sem engedhetjük meg magunknak, hogy ázott egérre emlékeztető hajjal, lyukas melegítőben szaladjunk le a sarki boltba. Az igazi nő mindig az - edzés közben, a nagytakarítás közepette és a vasárnapi húsleves elkészítése alatt is. Árad belőle a gondoskodás, a figyelem a családjára és önmagára. Fontosnak tartja az igényességet a hétköznapi dolgaiban, munkájában és megjelenésében is.

Ha magunkba nézünk, éreznünk kell, melyek azok a területeink, ahol inkább a férfias energiáink dominálnak, ott kicsit irányítóbbak, energikusabbak, ugyanakkor ingerelhetőbbek és picit agresszívabbak vagyunk. Amennyiben ez a X. házunk (hivatásunk), valószínű, hogy egyik szülőnktől örököltük, és szuperül hasznát vehetjük egy vezetői munkában. Viszont, ha a családunk házát (IV.), a szerelmi és a gyermekünkkel lévő kapcsolatunkat jelző házat (5.) vagy a házasságunkat (VII.) érinti, bizony nem árt figyelni az asszertív kiegyenlítésre.

Saját példám segítségül; a család házamban áll a legférfiasabb bolygó, a Mars, ráadásul a racionalitást és a szigort képviselő Bak jegyében. Az alap személyiségemet vizsgálva inkább vagyok egy érzelmes, női regényeken pityergő és meghatódó ember, mint aki keményen küzd bármiért. Viszont a négy fal között komoly erőfeszítésembe és küzdelmembe kerül, hogy az anyaoroszlán típusom mellett ne váljak diktátorrá. Az előnye azonban a bolygóállásnak, hogy a családomért tűzbe is mennék, ha kell.

A nőiességünk tehát abból a harmóniából áll, amit a személyiségünkkel, lelkünkkel és megjelenésünkkel közvetítünk a külvilág felé. Ha valamely részünknél hibát érzünk a gépezetben, esetleg a mintáinkban lelhető fel valami kevéssé előnyös, ne féljünk változtatni. Azok vagyunk, ahogy élünk, ahogy érzünk.