Ez az írásom valószínűleg megint nem lesz túl „likevadász”, mert egyszerűen csak egy pozitív élményemről szeretnék beszámolni, amit az elmúlt hétvégén tapasztaltam meg. Három napot töltöttem együtt értékes emberekkel, sokuk számomra korábban ismeretlen volt, csupán csak annyit tudtam róluk, hogy hasonló gondolkodásmóddal, világnézettel bíró családok lesznek majd jelen. Férfiak és nők, egygyerekes és sokgyerekes anyák.

A közösen eltöltött séták, reggelik, ebédek és vacsorák, vagy a gyerekek fektetése utáni baráti beszélgetések azzal az érzéssel töltöttek el, hogy nem szükségeltetnek igazán nagy dolgok az életben ahhoz, hogy emberek elégedettnek, önmagukkal és családjukkal békében élő anyáknak, apáknak érezzék magukat. Persze a környezet, a természet közelsége, a nyugalmas, békés vidéki életforma felerősíti  a pozitív gondolatokat. Mégis itt, ezen a hétvégén úgy éreztem, hogy senki nem játszotta meg magát, hiszen ezt a sok gyerek őszinte, szókimondó magatartása úgyis gyorsan leleplezte volna. Sokan, sokféleképpen éljük meg az életet, munkánkat, hivatásunkat vagy éppen a gyereknevelést. Csodálattal töltött el egy negyedik gyermekét váró édesanya sugárzó, őszinte boldogsága, az a manapság olyan ritkán tapasztalható végtelen türelem és szeretet, ami a gyerekei és az egész családja felé áradt. És ami még inkább örömöt jelentett számomra az az volt, hogy semmilyen falat, korlátot nem éreztem a más-más családi körülmények, egy vagy éppen több gyermeket nevelő szülők között.

Hogy az elégedettség és a boldogság hiányának oka sokszor anyagi természetű? Bizonyára annak, aki a létfenntartásért, a napi betevő falatért folytat reménytelen küzdelmet, nehéz azt állítani, hogy márpedig vannak ennél fontosabb és magasztosabb dolgok. De mégis, az igazság valahol a kettő között van; szükséges egyfajta anyagi biztonság is, ugyanakkor a családunk harmóniájának nemcsak ez a kulcsa. Hogy akkor pontosan micsoda? Sok közhely, mint például egymás tisztelete, megértő támogatása, elfogadása és szeretete. Könnyű így felsorolni, megvalósítani talán annál nehezebb, mégis ezen az elmúlt júniusi hétvégén valahogy az volt a benyomásom, hogy sokaknak sikerül. Vagyis az élet szebbik oldalának megtalálása és megtartása nem reménytelen.