Amikor erre a videóra rátaláltam, újra és újra megnéztem. Nem azért, mert Cristiano Ronaldo-fan vagyok és epedezem a focistáért, hanem mert tanulságosnak találom az emberek viselkedését, és jó volt látni ezt a nagyszerű focistát emberségesnek és szerethetőnek.

Az EB ideje alatt - egyébként korábban is - hiúságáról, hisztijéről, nagyképűségéről gyártott mémek járták körbe a világhálót, miközben emberek millióinak fogalma sincsen magáról az Emberről és az életéről. Lehet őt Hisztiánó Rinyáldónak nevezni, lehet őt akár divatból is utálni, de el kell ismerni, hogy páratlan tehetség, aki épp úgy viselkedik, ahogy bárki viselkedne az adott élethelyzetben.

Biztos vagyok abban, hogy a fitymálók és utálkozók is szeretnének akár csak egyszer is kezet fogni vele. Ez a videó Spanyolországban készült. Bele sem merek gondolni, mi lett volna, ha itt, Magyarországon.

Spanyolországban az emberek motiváltabbak, nyitottabbak, mint nálunk, pozitívak és jó kedélyűek, mégis csak egy-két ember volt hajlandó játszani az álruhás világklasszissal. A gyerekek igen, hisz ők azok, akik még nem ítélkeznek, nem vetnek meg senkit, csak játszanak tiszta szívvel.

Nicolas is csak játszott, de biztosan állíthatom, hogy ezt a napot sosem fogja elfelejteni. Nekünk is így kellene: „végigjátszani” a napot, a teendőinket sem nyűgnek felfogni, hanem kötelességnek, mely előrébb visz minket és a világunkat. Nyitottá válni, örömöt csempészni a társaink életébe, mert sosem tudhatjuk, kit sodor felénk az élet, amely mindig készül valamilyen meglepetéssel.

Örülök, hogy ez a videó elkészült. Már csak azért is, mert újra és újra láthatom, hogy mennyire tartunk a saját gyermeki énünktől, mennyire felszínesek és önzőek vagyunk. Azt hiszem, hogy Ronaldonak is tanulságos volt az a pár óra. Sajnos nincs alkalmam megkérdezni tőle a tapasztalatait, de a mémkészítőknek üzenem: gondolkodjanak, talán ő sem véletlenül viselkedik úgy, ahogy…