Hisz ki ne szeretne néha egy láthatatlanná tévő köpenyt? Ki nem vesztett még el olyasvalakit, akinek a hiánya soha nem tölthető be? Kinek nincsenek Voldemortok az életében? Ki nem hordoz a szívében bosszúvágyat? Ki nem volt még kíváncsi a közelebbi vagy akár a távoli jövőre? Ki ne szeretne varázslatokkal maga mögött hagyni néha embereket, eseményeket? Ki ne szeretne visszamenni az időben és körülnézni a múltban? És ki ne szeretne magának olyan bölcs pártfogókat, tanácsadókat, akik egy-egy mon... tovább

„Só, á gruszifoj, kéundzsijá, sómificsurá…” – valahogy így hangzott a laikus kamaszfülnek a 90-es évek elejének őrülete, a Lambada-song. Helyesen: „Chorando se foi quem um dia só me fez chorar…” Nem, nem tanultam meg azóta betéve, sőt, portugálul sem tudok, de megnéztem a Hotlyricsen, hogy is szól. S hogy miért jutott ez most eszembe? A minap pakolásztam, s megtaláltam a 25 évvel ezelőtti lambadaszoknyámat. Emlékeztek? A ’90-es évek elején minden kislány lambadázni akart, s úgy képzeltük, ha ... tovább

Egyik ámulatból a másikba estünk, mikor megtaláltuk ezt a videót. Hüledeztünk, nevettünk, aztán meg… Aztán meg elgondolkodtunk. Mi itt ülünk huszon-harminc-negyven évesen naphosszat monitorok előtt, s ha így folytatjuk, vajmi kevés az esélyünk, hogy hetvenévesen majd lemegyünk hídba. Vagy lehet, hogy lemenni még lemegyünk, de… Lényeg a lényeg: igazi motiváló napindító ezeket a kínai nyugdíjasokat nézni, ahogy edzenek a parkban. Test és lélek harmóniája ad teljes egészet. Jin és jang. Egészség... tovább

Nelson átértékeli az életét, megérti, mi lényeges és mi nem, s vele együtt mi is ráébredhetünk: az egészség és az egymás iránt érzett szeretet az, ami a legfontosabb ezen a világon. Vigyázzunk rá! tovább

Tegnap a fodrászatban megint tanultam valamit. A férfiak azt hiszik, a szépségszalonokban csak üres locsogás folyik: a nemtörődöm, tutyimutyi férjek kibeszélése. Ők valószínűleg a baráti sörözések tematikájából indulnak ki, ahol minket, házisárkányokat szidnak szimultán hárman-négyen. Lényeg a lényeg: a fodrásznál igazán hasznos információkat lehet felcsippenteni, akár úgy, hogy tevőlegesen belefolyik az ember a csevegésbe, akár úgy, hogy a búra alól hallgatózik. Tegnap megtudtam például, hog... tovább

George Clooney a világ egyik legsármosabb színésze, nincs ezen mit tagadni. Elsősorban romantikus szerepekben látjuk őt, az Egek ura című filmben azonban a kissé cinikus, pikírt oldalát is megmutatja nekünk. Repüljünk vele a gazdasági világválság legnehezebb időszakában az Egyesület Államokba, az elbocsátások korába!   tovább

Pár hónapja indult az IgenÉlet. Hatalmas boldogság számunkra, hogy már több mint hatezren követtek bennünket és olvassátok gondolatainkat. Persze nekünk soha semmi nem elég, mindig többet és többet szeretnénk. Több írást, több pozitív gondolatot, több csodás embert, akit példaként állíthatunk magunk és mások elé. És még több olvasót.   tovább

Határterületeken, a kezdetnél és a befejezésnél, élet és halál mezsgyéjén járunk sokszor mi, lelkészek. Akár férfi, akár női lelkipásztorról van szó, hetente átéljük, hogy gyermekek születéséről kapunk hírt, akit meglátogatunk, és együtt örülünk vagy megkereszteljük őket. Aztán betegekhez hívnak minket, haldoklóhoz vagy temetést jelentenek be, beszélgetünk a családdal, és temetésen végzünk szolgálatot. Csak Isten segítségével van erő mindehhez: egyik szolgálatból a másikba menni. Október végé... tovább

Mert valamikor ki kell nyitnunk a lelkünk zsilipjét, hogy az egész évben visszafojtott csend kizúdulhasson, beteríthessen bennünket és a környezetünket. Nyáron nem fordulunk befelé. Rozézunk, fürdőzünk, tücsökcirpelést hallgatunk a későn jövő szürkületben, szerelmeskedünk, gyorsan élünk. De ilyenkor lassulni kell, hogy az egyensúly meglegyen. Hova is sietnénk? Bezártak a szabadtéri helyek, négy órakor sötét van, hideg és némaság borul a városokra. Magunk maradunk magunkkal. tovább

Ugye, megvan még Uhrin Benedek? Az azóta már elhunyt idős bácsika, aki Rebeka kutyához írt ódájával lett internetes sztár. A mű annyira utánozhatatlanul rossz volt, hogy az embernek egyszerűen hallgatnia kellett. És talán még emlékszünk arra a meglepődésre is, amikor Fluor Tomi Mizu című dalával beírta magát a magyar könnyűzene csillagai közé. Nem volt abban semmi harag, semmi rossz érzés, inkább csak fanyar és értetlen mosoly: ne már, tényleg ennyi is elég? Azóta az illető bizonyította, hogy... tovább