Goethe 1749-ben született, 267 évvel ezelőtt, épp a mai napon. Már akkor is gonosznak találta a kort, amiben élt. Mit mondjunk akkor mi, a 20-21. század szülöttei?    tovább

Mert hiszen csak így érdemes élni! tovább

Gondoljunk azokra az emberekre, akik kortalanok, s adottságaikban mindig meglátják a lehetőséget! tovább

Ilyen például az, amikor egy szerelmi kapcsolat lezárásakor mi vagyunk az elhagyottak. Ilyenkor nincs igazabb ennél az idézetnél. tovább

Azonban valljuk be, akkor a legjobb, ha van mellettünk egy szerető társ. tovább

Talán ezt nevezik harmóniának... tovább

A gyermekeinket már csecsemőkoruktól arra kellene nevelnünk, hogy elszántan, ellentmondást nem tűrően, magabiztosan, de másokat nem bántva haladjanak a céljuk felé. tovább

Hajlamosak vagyunk elfeledni, hogy a jótól ugyanúgy meg lehet csömörleni, mint a folyamatos küzdéstől. Ha valakit állandóan tejben-vajban fürösztenek, egy idő után már nem tudja értékelni a folyamatos Kánaánt, semmiért nem fog lelkesedni. tovább

Sokunknak egyszerűen csak: Zorba. A görög. Nikosz Kazantzakisz nagysikerű regényének és az ebből készült filmtörténeti klasszikusnak hőse az életigenlés, pozitív gondolkodás, folyamatos megújulás megtestesítője. tovább

Igaza van a születésnapos professzor asszonynak: a nő legnagyobb fegyvere a kedvessége és az alázata. Naponta fényesíteni kell a kihalászott drágakövet, hogy sokáig csilloghasson. tovább