Mindannyian küzdünk azzal – hol erősebben, hol kevésbé -, hogy kevesek vagyunk, nem megfelelő a tudásunk, felkészültségünk. Gyenge az önbizalmunk, másokhoz méricskéljük magunkat. Sokszor hagyjuk a jókedvünket „agyoncsapni” mások véleménye által. A lifehack.org összegyűjtött néhány jó tanácsot, hogyan erősítsük, vértezzük fel magunkat saját magunk ellen, hisz a negatív gondolatok, az önostorozás komolyan befolyásolhat bennünket fontos döntések előtt is.   tovább

A Bika jegyű ember, ahogy a csillagképe is elárulja; két lábbal a földön álló, kellőképpen magabiztos, erős személyiség. A Vénusz az uralkodó bolygója, akár a Mérlegnek, azonban a Bika föld elemű jegy, ezért jóval racionálisabb a meghatározása is. Vonzódik a szép, ízléses dolgokhoz, megjelenésében, munkájában is szereti megmutatni, hogy ő maximálisan felkészült kívül-belül. Nagyon türelmes, mások szerint túl jámbor is lehet, mindaddig, amíg egyszer végleg fel nem bőszítették. Akkor ugyanis so... tovább

Néhány évtizedet eltöltünk egy porhüvelyben, melyet hol szeretünk, hol gyűlölünk. Hol jól tartunk, hol sanyargatunk. Hol bántjuk, hol dédelgetjük. Találtunk néhány érdekességet az emberi testről, bizony sok újdonság volt a felsorolásban számunkra is. tovább

Ősszel és télen felszaladt rám pár kéretlen kiló. Most, hogy jön a tavasz és le lehet dobni a nagykabátot, szeretném minél előbb leadni ezt a kis felesleget. Nem vagyok a rapid diéták híve, a fehér lisztet és a cukrot pedig évekkel ezelőtt kiiktattam a táplálkozásomból. Most apróbb változtatásokkal szeretném elérni a karcsúsodást. tovább

Nekem ennyi mindent jelent a könyv. Nektek?  tovább

Dundi, szemüveges, 38 éves nő vagyok. Szinte teljesen ránctalan, alabástromfehér bőrrel, hollófekete hajjal. Mint egy dundi Hófehérke. Azzal a különbséggel, hogy én nem vagyok olyan szépséges. Jobb napokon, ha eleget aludtam és jó a sminkem, nem vészes a helyzet. De egy fáradt napon nem vagyok túl szépnek mondható. A túlsúly rejti a ráncokat, de a testem olyan, mint a kelt tészta. Egy pihepuha szeretetgombóc vagyok. tovább

A húszas évei legelején járó lány remegő hanggal és zavart kapkodással ült le mellém a kitöltetlen jelentkezési lapjával és a képzés részleteivel. Egykori önmagamat láttam és éreztem az akkori, szép, kedves, okos vezetőmmel beszélgetve. Összeszorult a szívem a leány „bocs, hogy élek” gesztusain, a félelmén, a szorongásán. tovább

Én meg csak ülök a kanapén, a káosz közepén, és nagyon próbálok dolgozni. És csak akkor sírom el magam majdnem, amikor még este fél 10-kor is dolgozik a festő, nekem meg olyan a hajam, mint a pulikutya szőre, és tudom, hogy úgyis egyórás takarítás vár rám, hogy másnap ugyanez kezdődjön újra. Nem tudom, hogy én reagálom-e túl, hiszen látom a végét, de csak akkor működöm rendeltetésszerűen, ha rend van körülöttem. tovább

A herceg azt hangsúlyozta, hogy merni kell segítséget kérni, merni kell kimondani, hogy baj van, és nem szabad rettegni attól, hogy az emberek elfordulnak attól, aki „problémás”. Fontos problémára hívták fel a figyelmet, amelynek itt Magyarországon még alig-alig van kultúrája. tovább

Sokszor kérdezem a szüleimet, mi foglalkoztatott, amikor gyerek voltam. Ugyanis sokszor még mindig komoly útkeresésben vagyok, keresem azt, amiben igazán, kirobbanóan tehetséges lennék, ami úgy menne, mint a karikacsapás. A környezetemben többen is születtek valamire, tisztán, jól kivehetően. Mark Manson amolyan self-made-man, író, összegyűjtött néhány olyan kérdést, amelyek segítenek rálelni a nekünk kijelölt útra.   tovább