Ma van a Műemlékek Világnapja. Manapság, mikor ember embernek farkasa, mikor a politika és a háború nem tiszteli a múltat, iszonyodva nézzük, hogyan pusztítja el közös történelmünk, az emberiség közös emlékezetének kincseit Isten nevében istentelen-embertelen csürhe. Egykori közös otthonunk, a nagyvilág már nem barátságos többé, veszélyes hellyé lett. Éppen ezért egyre kevésbé mozdulunk ki, testi épségünk védelme okán egyre kevésbé van kedvünk utazgatni. Felértékelődnek hát az emlékképek, fotelből hozzáférhető információk. Ma, e jeles nap alkalmából hoztunk 10 magyarországi emléket, melyeket családi kirándulások keretében útba ejthetünk a tavasz és a nyár folyamán.

1. Pécsi ókeresztény sírkamrák

A római kori egykori Sopianae település 4. századi ókeresztény közösségének temetkezési helye a mai pécsi székesegyház közelében helyezkedik el. A források tanúsága szerint több száz sírt, tucatnyi sírkamrát és kápolnát tártak fel a régészeti ásatások. A mauzóleumok falán bibliai jeleneteket és ókeresztény szimbólumokat egyaránt találtak a kutatók. A sírokból pedig számos használati tárgy, a római korra jellemző eszköz került elő. Legismertebb és legnagyobb az ún. Péter-Pál sírkamra.

2. Bélapátfalvai ciszterci kolostor

A Heves megyei Bélapátfalva mellett, a Bél-kő lábánál található Magyarország egyetlen, épségben maradt román kori ciszterci apátsági temploma az 1200-as évekből. A Bél-kő aljában található Háromkútról elnevezett és Szűz Mária tiszteletére emelt apátságot II. Kilit egri püspök alapította 1232-ben, aki a Bél nemzetségből származott. A tatárjárás félbeszakította az építkezést, a monostor mellett is folytak harcok. 1495-ben Bakócz Tamás egri érsek kezelésébe került, majd a középkor végére elnéptelenedett. Az 1600-as évektől nem volt lelkiismeretes gazdája, a század végén már csak falakról szólnak a dokumentumok. A 18. században aztán megkezdődtek a helyreállítási munkálatok, 1745-ben újra felszentelték az újjáépített templomot. Az 1930-as években kezdődtek a műemléki helyreállítási munkálatok, még a 60-as években is dolgoztak a feltáráson a régészek. Manapság a monostor melletti múzeumházban működik kiállítás. A környék is gyönyörű, érdemes meglátogatni.

3. Szegedi Dömötör-torony

A torony a mai dóm helyén állt Szent Demeter-templom épségben megmaradt tornya a 11. századból. A szegedi Fogadalmi-templomot (mai dóm) a 19. század végén építették azzal a céllal, hogy így kérjék a Mindenhatót az újabb árvizektől való megmenekülésre. A dóm építéséhez le kellett bontani a korábbi Szent Demeter-templomot. A bontási munkálatok során bukkantak rá a templom falába épített Dömötör-toronyra, melyet épen hagytak, felújítottak és 1931-ben keresztelő kápolnává alakítottak.

4. Debreceni Aranybika Szálló

Magyarország egyik legpatinásabb szállodája. A 16. század közepétől a cívisvárosban élő Bika család egykori telkét és házát a század végén megvette a városvezetés, majd fogadóvá alakították. Előbb egy, majd még egy emeletet húztak rá, s a 19. század elején az egykori fogadós, Bika János emlékére egy aranybikát ábrázoló cégért tettek a homlokzatra. Így lett Aranybika Szálló. Előbb Steindl Imre tervei alapján bővítették, majd 1896 olimpiai bajnoka, az eredetileg építész Hajós Alfréd tervei alapján, eklektikus stílusban építették át 1915-ben. Az Aranybikában szívesen időzött Deák Ferenc, Wesselényi Miklós, Vörösmarty Mihály, Móricz Zsigmond is. Koncerttermét Bartók Béláról nevezték el, de megfordult itt Helmut Kohl egykori német kancellár is.

5. Miskolci Deszkatemplom

A Miskolchoz tartozó Tetemvár fából épült református temploma. A ma működő templom 1999 óta áll, de előtte három fatemplom működött a helyén. Az első 1637-ben épült, majd állagromlása miatt 1724-ben újat emeltek a helyére. Bató István gazdag miskolci kereskedő 1874-ben felújíttatta, de a 20. század közepére menthetetlenné vált. A harmadik fatemplomot 1938-ban húzták fel a területen, ezt azonban 1997 decemberében egy megbomlott elméjű fiatal férfi felgyújtotta. Közadakozásból és állami támogatásból épült a legutolsó változata 1999-ben. Belső tere erdélyi motívumokat hordoz, borovi-, luc- és vörösfenyőből épült. A templom temetőjében nyugszik Szabó Lőrinc költő édesanyja. Szabó Lőrinc a temetésről A miskolci „deszkatemplom”-ban címmel írt verset.

6. Kiskunhalasi Sáfrik szélmalom

1860-ban egy kiskunhalasi molnár, Hunyadi Antal építette, tőle vásárolta meg Sáfrik József szélmolnár 1901-ben, s alakította át felülhajtós, négyszintes, holland típusú szélmalommá. Az 1930-as évek végéig malomként működött, majd raktárként használták. 1964-ben kezdték felújítani, 1966-ban Kiskunhalas első műemlékévé vált. Utoljára 1997-ben újították fel. 2011-ben levették a vitorláit. 2008-tól a Pásztortűz Egyesület „Zenélő Szélmalom” címmel zenés kulturális programokat szervezett a malom közelében.

7. Fertőrákosi Mithrasz-szentély

Sopron közelében, Fertőrákos és az ausztriai Fertőmeggyes közötti kerékpárút közelében egy szentélyt rejt az erdő. A Napistenként is tisztelt Mithrasnak szentelt földbe vájt barlangszentélyek a római korban, a II-IV. században élték virágkorukat. A Magyarországon egyedülálló emléket 1866 nyarán egymástól függetlenül fedezte fel a soproni ifj. Stornó Ferenc és Malleschitz György kőfaragó. A Mithraeum feltárását id. Stornó Ferenc végezte el, aki egy épségben maradt kultuszképet, három oltárkövet, két oroszlánszobrot és 27 hamvasztásos sírt talált a szentélyben. Ő emeltetett a szentély fölé mészkő boltozatot, hogy megvédje. A hitelesítő ásatások 1991-ben indultak, 1992-ben védőépületet emeltek a Mithrasz-kultuszkép fölé. A szentély 2001 óta a Világörökség része.

8. Egerszalóki Barlanglakások

Egerszalókon van ez a múzeumfalu, egykori barlanglakásokból kialakítva. A 33 barlanglakás a 17-18. században épülhetett. A partoldalba vájt otthonokat az 1960-as évekig lakták a szalókiak, majd cigányok költöztek a helyükre. Őket a 90-es évek végén költöztették ki. 2010-től működnek múzeumként a Sáfrány utcai lakások, melyeket az önkormányzat helyi védelem alá vont. A régi, vidéki magyar életet mutatják be a helyiségek. Van tisztaszoba a dunyhákkal, konyha régi falvédőkkel, mosdótállal, házi szappannal, zsíros véndőkkel. A fészer, a fáskamra mind-mind ismerősek lehetnek falusi gyerekkorunkból. Nagy élmény!

9. Hajósi pincefalu

A Kalocsától 20 km-re fekvő Hajós településre a török uralom után a kalocsai érsek, gróf Csáki Imre több lépcsőben telepített be sváb családokat. Hajós Pincefaluban 1300 résház található. A kacskaringós utcákban bizony könnyen eltéved a gyakorlatlan turista. A 2008 óta városi ranggal büszkélkedő Hajós lakosságának tekintélyes része bortermelésből és a hozzá kapcsolódó vendéglátásból él. A régió jellemző szőlőfajtái a Cabernet Sauvignon, Kékfrankos, Kadarka, Szürkebarát, Cserszegi fűszeres. Hajós katolikus temploma 1728-ban épült. Legnagyobb kincse a főoltárán található, fából készült Szűz Mária-szobor, melyet egykori hazájukból hoztak magukkal a betelepülő svábok. A szobor eredetijének csodás gyógyulásokat tulajdonítanak a hívők, így nagy becsben tartják a mai napig.

10.  Somogyvár

A hagyomány szerint a Somogyi hercegséget megöröklő Koppány vezérnek e területen volt a szálláshelye, innen indult Veszprém ostromára 997-ben. A területen 1091-ben Szent László király apátságot létesített, s Franciaországból hívott bencéseket a monostorba. A középkor jelentős kulturális központja volt a komplexum. Hiteles hely, levéltár, ispánsági központ, sőt somogyvári királyi vár néven is gyakran szerepelt a korabeli oklevelekben. A 16. század első feléig éltek itt bencések, majd a mohácsi vész után egyre inkább végvárrá építették át a templomot és a kolostorépületeket. A törökök feldúlták a települést, szerb határőröket telepítettek be. 1677-ben Széchényi György kalocsai érsek kezelésébe került a terület, s a 20. század elejéig a Széchényi család birtoka maradt. A terület feltárását 1972-ben kezdték meg. 1991 óta a nagyközönség előtt is nyitva áll.