A három éve elhunyt Erőss Zsolt felesége, Sterczer Hilda fejlesztve épít közösséget

dec. 14., 2016

A három éve elhunyt Erőss Zsolt felesége, Sterczer Hilda fejlesztve épít közösséget

A falmászás nagyon trendi. A falmászás nagyon vagány. A gyerekek rögtön azt érzik, hogy fel kell menniük a falra. Ám ez csak akkor sikerül, ha a kezük-lábuk-szemük koordinált. Meg kell figyelniük, hol lesz a következő fogás, ki kell dolgozni a mozdulatot és végre kell hajtani. A kapkodás, dekoncentráltság azonnali eredményt hoz: lepottyan – mondja a Hópárduc Alapítvány vezetője. Sterczer Hilda a három éve elhunyt hegymászó, Erőss Zsolt felesége, aki saját magán is észrevette a falmászás jótékony hatását, hiszen ettől a sporttól javult a koncetrációs készsége. Néhány évvel ezelőtt úgy döntött, létrehoz egy szervezetet, melynek keretein belül őrzik Erőss Zsolt szellemiségét, munkásságát. Vallják, hogy a fal-, illetve sziklamászás segít megismerni önmagunkat, félelmeinket, erősségeinket, egyúttal odafordít a természethez is, melyben ezáltal jobban megtaláljuk a helyünket.

Nincs egy ember, akihez a fejlesztő falmászás köthető lenne. Először Nyugat-Európában kezdték használni, mozgásszervi rehabilitációra, műtét utáni ízületi problémákra, vagy akár gerincoperáción átesettek részére, hogy a felépülés ne legyen olyan unalmas. Nagyon hasznos, hiszen a gravitáció egyenletesen húzza, illetve hat az egész testre és az ellen kell dolgozni. Közben pedig rájöttek, hogy a falmászás olyan kognitív funkciókat is fejleszt, mint például a koncentráció, koordináció. Nyugaton egyre több iskolában állítottak fel mászófalakat, melyeket a gyerekek testnevelés órán használtak; akkor tapasztalták, hogy a figyelemmel kapcsolatos problémákat is mérsékli. A 2000-es évektől egyre több szakdolgozat született a témában, erre figyeltünk fel itt Magyarországon.

A Hópárduc Alapítvány Erőss Zsolt emlékére jött létre

Végzettségemet tekintve tanítónő vagyok és én is láttam azt, hogy a gyerekeknél egyre többször merül fel figyelemzavar, illetve azt is észrevettem, hogy nekem is vannak a koncentrációval gondjaim, ami javult, amikor elkezdtem falat mászni. Ezután olvastam tanulmányokat a falmászás jótékony hatásairól, és megértettem a pozitív változás okát. Magyarországon mások is foglalkoztak már ezzel a témával, de azok a kezdeményezések abbamaradtak. Azonban mi kezdtük el ötvözni a kognitív fejlesztést a mozgásterápiával. A csapatban van konduktor, gyógypedagógus, gyógytornász, így sok oldalról tudjuk megközelíteni a mászást.

Mi a fejlesztő falmászás hatásmechanizmusa?

A falmászás nagyon trendi. A falmászás nagyon vagány. A gyerekek rögtön azt érzik, hogy fel kell menniük a falra. Ám ez csak akkor sikerül, ha a kezük-lábuk-szemük koordinált. Meg kell figyelniük, hol lesz a következő fogás, ki kell dolgozni a mozdulatot és végre kell hajtani. A kapkodás dekoncentráltság azonnali eredményt hoz: lepottyan. A falmászás során egyensúlyozni kell, az egyensúlyozás pedig az agytörzsre hat, az agytörzs pedig olyan impulzusokat bocsájt ki, ami az egész agyra jó hatással van, kiépíti az idegpályákat. Ha pedig vannak olyan idegpályák, amelyek a mozgásfejlődés során nem alakultak ki, később az agytörzs ingerlése közben létrejöhetnek. Ezzel pedig az agykérgi – az összetett gondolkodásért felelős – szinteket erősítjük. Ugyanis legtöbbször az a probléma, hogy valamilyen mozgás kimaradt, vagy nem volt elégséges a gyermekeknél, ezért az adott idegpályák nem épültek ki. A fejlesztő falmászás során az az alaptézis, hogy az egyensúlyra hatunk, emellett pedig adunk olyan feladatokat, amelyek a memóriát, a szerialitást segítik, vagy javítják a koncentrációt. Most például egy autista kisfiúval foglalkoztam, őt kicsit nehezebb terelni. Eldugtam egy plüssállatot a falon, a kapaszkodók színének kezdőbetűjét a kisgyerek hátára írtam, majd ez alapján kellett kimásznia az útvonalat a játékhoz.

Felmérések szerint egy terápia sem működik 100 százalékos hatékonysággal

Ráadásul minden embernek van egy adott génállománya, habitusa, amivel születik. Természetesen, ha van valamilyen gond, akkor azon tudunk csiszolni. Lehet, hogy a probléma megmarad valamilyen szinten, az a kérdés, hogy ez mennyire fogja akadályozni a gyereket abban, hogy teljes életet éljen. Mi sokat tudunk segíteni azon a téren, hogy kiegyensúlyozottak legyenek a mindennapjai, vagy a hátrányból előnyt faragjon. Például az ADHD-sok (hiperaktivitás, súlyos figyelemzavar) nagyon kreatívak és ezt nem szabad elvenni tőlük, inkább segíteni kell őket abban, hogy tudjanak uralkodni az érzelmeiken. A falmászásban például az a jó, hogy ahhoz, hogy a gyermek végigvigyen egy feladatot, fegyelmeznie kell magát, túl kell lendülnie azon, hogy fél vagy nyűgös.

A falmászás fejleszt és közösséget teremt

A falmászás biztonságos

A tokiói olimpián már szerepel a falmászás, egyre népszerűbb, egyre többen űzik ezt a sportot. Mi, a harmincas generáció tagjai vagyunk azok, akik már másztunk, ezért sok ilyen felnőtt hozza el hozzánk a gyerekét. Azt lehet mondani, hogy a falmászás veszít az extremitásából. Egy 2013-as német felmérés szerint, statisztikailag 100 éven keresztül hetente kétszer kell valakinek másznia, hogy bármilyen sérülése legyen. Teremben kimondottan biztonságos sportnak számít.

Felnőttekre is ilyen jótékony hatással van?

Én például felnőttként kezdtem, úgyhogy állíthatom: igen. Viszont az agy rugalmassága, plaszticitása gyermekként nagyobb. Azonban a felnőttek számára kitűnő stresszlevezető, hiszen amíg az ember ott van a falon, semmi másra nem tud gondolni. Nagyon javaslom ezt a sportot azoknak, akik tényleg ki akarnak kapcsolni, itt biztos nem jut eszébe semmi más, csak az, hogyan érje el a következő fogást, és hogyan maradjon a falon. Mászás közben nem engedheti meg az ember, hogy elkalandozzanak a gondolatai.

A Hópárduc Alapítványt azért jött létre, hogy Erőss Zsolt szellemiségét ápolják

Számára nagyon fontos volt, hogy mindenki megtalálja a saját útját, saját erősségét. Ne másokhoz hasonlítgassuk magunkat, hanem fedezzük fel a bennünk rejlő előnyöket, és fogadjuk el a gyengeségeinket. Ezt szeretnénk továbbadni. A tanárainknak, a táborainknak, az oktatásunknak az a célja, hogy egy támogató, elfogadó közeget biztosítsunk a gyerekeknek. Én például mindig azzal fejezem be az órát, hogy elmondom nekik, hogy mit csináltak jól. Ezt éltem át Zsolt mellett. Ő egy nagyon önazonos, autentikus személyiség tudott lenni, mert pontosan ismerte magában az erősségeit és gyengeségeit, és ezek tudatában haladt a célja felé.

A Hópárduc Alapítvány további céljai

Szeretném, ha az ország minden területén lenne olyan oktatónk, aki a fejlesztő mászást alkalmazza. Illetve célunk, hogy az alapítvány olyan gyerekeket tudjon támogatni, akiknek a szülei ezt a programot nem tudják megfizetni.

(Fotók: Béli Balázs)

 

Sinkovics SzilviaSinkovics Szilvia

Hozzászólások