Amikor a férfi igazán szeret (Felidéző)

máj. 3., 2016

Amikor a férfi igazán szeret (Felidéző)

Méghogy a férfiakat nem érdekli más, csak a szex meg az alvás, evés-ivás! Méghogy folyton csak macsót játszanak, akiknek nincsenek érzelmeik! Az indeer.ru oldal szerkesztői megkértek néhány férfit, emlékezzenek vissza valami jellegzetesre, valami kedvesre életük párjával kapcsolatban. Hogy egyik-másik vallomásban mennyi a púder és mennyi a való, döntsétek el ti! Annyit elárulunk, a mi kedvencünk az utolsó.

Csillaghullás

Az ablak alatt feküdtünk az ágyban a barátnőmmel és néztük az eget. Ő hullócsillagot szeretett volna látni, hogy kívánhasson valamit. Hullócsillag nem jött, a párom pedig szép lassan belealudt a nézelődésbe. Én még gondolkodtam, bámészkodtam, mígnem végre megpillantottam egy hullócsillagot. Azt kívántam, hogy a szerelmem minden vágya teljesüljön.

Csokiszem

Amikor kicsi voltam, az anyukám mindig két dolgot kérdezett tőlem azzal a lánnyal kapcsolatban, aki épp tetszett nekem: 1. Milyen színű a szeme? 2. Mi a kedvenc fagyija? Már 40 éves vagyok, az édesanyám régen meghalt, de a mai napig világosan emlékszem, hogy zöld szeme volt, és a ropogós kekszdarabokkal dúsított csokifagyit szerette a legjobban. Ahogy a feleségem is.

Ének az esőben

A feleségemmel való megismerkedésünk rövid története. A főiskolán egy kollégiumban laktunk. Egy nap úgy zuhogott az eső, mintha dézsából öntenék. Rohantam a lakóépületem felé, mikor megpillantottam egy lányt, aki tanácstalanul álldogállt egy hatalmas pocsolya előtt, nem tudta, hogy gázoljon át rajta. Odamentem hozzá, a karomba kaptam, s átszállítottam a sártengeren. A cipőm tönkrement, a zoknimban is cuppogott a víz, mindenem átázott, de aznap leltem egy feleséget.

Pokrócok leszünk?

Mi vagyunk a zsák meg a foltja a párommal. Minden barátunk is így gondolja. Mindenben ugyanolyan az ízlésünk, a humortól az ételekig. Össze is költöztünk. Azt mondják, a rutin megöli a kapcsolatot, de mi épp az ellenkezőjét tapasztaljuk: egyre erősebb a kötődés kettőnk közt. Egyetlen dolog van, amiben nem egyezünk. Ez pedig a hőérzet. Én csak egy pólóban lófrálok, ő vastag pulóverben. Én még a plédet is lerúgom magamról éjjel, ő több paplannal burkolózik be. Furcsa. Most még nevetünk ezen, de ki tudja! A számtalan egyezésünk mellett később ez vajon megkeserítheti az életünket?

Véletlenek nincsenek

Csodás dolog történt velem, filmbe illő. Épp túl voltam a nagyon zűrös és keserű válási procedúrán, mikor úgy éreztem, megérdemlek egy hosszabb pihenést. Összefutottam egy régi osztálytársammal, aki felajánlotta, hogy töltsek pár napot a tengerparti apartmanjában. Még aznap megvettem a repülőjegyemet, s elindultam. A vakációm alatt találkoztam egy lánnyal, s azonnal beleszerettem. Rengeteg közös vonásunk van, a kezdettől fogva nagy harmónia volt köztünk. Az igazán meglepő pedig az, hogy kiderült, egy városban élünk. Nagyon boldog vagyok, s hiszem, hogy minden okkal történik.   

Levélszendvics

Több műszakban dolgozom. Általában két munkanapot két szabadnap követ. A feleségem mindig csomagol nekem reggelit és kis rágcsálnivalókat egy uzsonnás dobozba, s mindig mellékel az elemózsia mellé egy meghitt levelet is. A legjobban ezek miatt a levelek miatt várom az étkezéseket. Sorai és kedves rajzai minden napomat bearanyozzák.

Minden

A feleségemnek mindig nagyon jó kérdései vannak. Mi szeretnék lenni? Mitől lennék boldogabb? Miről álmodtam? Mit szeretek az emberekben? Mit értékelek a legtöbbre az életben? Mi mindent tennék meg a barátaimért? Milyennek kell lennie egy embernek, hogy a barátommá fogadjam? Milyen tulajdonságaikért szeretem leginkább a nőket? Mitől leszek izgatott és mitől lelek békét? Én pedig azt felelem, nekem ő a mindenem. Gyönyörű, mindent ő jelent nekem. Nem is tudom elmondani, mennyire mélyen része az életemnek, és azt is tudom, ő milyen nagyon szeret engem. Ő az én szerelmem és minden cselekedetem mozgatója.

Papás-mamás

Amikor a kicsi lányom először próbált a hangokból szavakat formálni, titokban tanítani kezdtem a szóra: anya, mert azt akartam, ez legyen az első szó, amit kimond. Egy nap hamarabb értem haza a munkából. Csendben nyitottam be a nappaliba, ahol a párom és a kislányom ültek egymással szemben, s a feleségem éppen azt tanította a gyermekünknek, hogyan kell kiejteni: apa. 

(Az írás 2016. január 29-én jelent meg.)

 

 

 

 

Vona-Szabó KrisztaVona-Szabó Kriszta

Hozzászólások