Ma lenne 81 éves Antal Imre. Kevés olyan személyiség van/volt a pártállások, -izmusok, ilyen-olyan eszmék által szanaszét szabdalt magyar közéletben, akire szinte mindenkire szeretettel gondol és emlékezik. Antal Imre szerintem ilyen ember volt.

A tőle idézett sorok életörömről, pozitív létszemléletről, az örök gyerek-mentalitásról szólnak, mely vezérfonalhoz mindannyiunknak vissza kellene térni. Antal Imre sokáig valószínűleg élte is a "homo ludens" életet, ám imádott édesanyja halála után kicsúszott a lába alól a talaj.

Nekünk azonban a Szeszélyes évszakok mókamestere, könnyed játékfilmek bohóca, kisgyermekkorunk családi tévézéseinek biztos pontja marad. És természetesen az Erkel Ferenc-díjas zongoraművész. (Noha zongoristaként én már nem emlékszem rá, mire öntudatra ébredtem, már televíziósként dolgozott.)

Már nyolc éve nincs köztünk, de a kisképen látható sorokat jól jegyezzük meg! Hisz játék és humor nélkül nem lehet élni!