Milyen érdekes az ember! A szabadság, szabadosság, fiatalság, lázadás jegyében hajlamos mindent megtenni, hogy megrövidítse az életét, elpusztítsa magát.

Aztán amikor a test jelez, amikor a szervezet visszaigazolja, "megköszöni" azt a sok önsorsrontást, amit elkövettünk ellene - bizony kézzel-lábbal kapaszkodunk orvosba, guruba, ráolvasóba, megmentőbe, hogy rövid idő alatt segítsen "visszacsinálni" azt, amit évek szisztematikus munkájával elrontottunk. De Arisztotelésznek igaza van: ha tudatosan élünk, rendszert viszünk a mindennapjainkba, s a mértékletesség az egyik jelszavunk, legalább nem kell magunkat okolnunk, ha mégis beüt a krach.