Vas István: Képlet

Ha most találkoznánk, egy napra csak,

Már pontosan tudnók, mit kell csinálni.

Már nem volnának itt fölösleges szavak:

Lemúltak a volt élet álvitái,

A sértődés, a becsvágy, a háló, melyben éltünk.

Fölösleges harc volt, reménytelen.

Mit számitana már a győzelem?

De fájni tud ma is a vereségünk.

Ha most találkoznánk, egy napra csak,

Már tudnánk pontosan. Csak egy találkozásra!

Nem volnának fölösleges szavak,

Ha egyszer eljönnél. Hiába kérlek.

Ami belőlünk megmaradt,

Csak mint a minden dolgok fizikája,

Csak mint a mozgás, az anyag:

Valami algebrai kivonat,

Egy elmulhatatlan érvényü képlet.