Szilveszterkor mi nem eszünk csirkét, hiszen elkaparja a szerencsét, viszont annál több lencsét fogyasztunk, hogy minél több pénzünk legyen a jövő évben. Úgy tartjuk, hogy azzal fogjuk tölteni az elkövetkező 365 napot, amivel január elsején is foglalkozunk. Korábban a lányok gombócot főztek, mindegyikbe egy-egy férfi nevét helyezték és úgy vélték, amelyik először feljön a víz felszínére, az lesz leendő férjük neve. Sokan a mai napig fogadalmat tesznek újév napján - többek között ezek a mi szokásaink, babonáink, hiedelmeink, de minden népnek megvan a maga szilveszteri sajátossága.
Az olaszok december 31-én színes alsót húznak, úgy hiszik, ettől szerencséjük lesz az új évben.
Az oroszok január 7-én ünneplik a karácsonyt, szilveszterkor állítják fel a karácsonyfát, mely alá még aznap éjjel hozza az ajándékokat a Gyed Moroz. Ilyenkor sózott heringet esznek céklával, tojással és hagymával.
Skóciában szilveszterkor a pezsgő egyáltalán nem divat, ők ilyenkor is viszkit fogyasztanak a fekete kenyér és a töltött birkagyomor mellé. Éjfél után pedig a társaság legmagasabb embere egy üveg itallal, mazsolás kenyérrel és egy darab szénnel az ajtóba áll, hogy behívja a jószerencsét.
Ausztriában a bécsi városháza előtt keringőznek az ünneplők, korábban pedig újév első napján kitakarították és kifüstölték a házaikat, hogy kiűzzék a rossz energiákat.
A svédek saját készítésű gyertyákkal ajándékozzák meg egymást, a fény ugyanis az örömöt jelenti számukra.
Dániában az emberek régi edényeket törnek el barátaik házának ajtaja előtt. Úgy tartják, minél nagyobb a zaj és minél több a cserép, annál boldogabbak lesznek a lakásban élők.
Az biztos, hogy az egyik legjobb szilveszteri szokás az angolszász területről elterjedt, fagyöngy alatti csók.