Bogár János 27 éves világ- és Európa-bajnok sportmodell mosolygós, kedves srác. Erre minden oka meg is van, hiszen ráadásul az egyik legkeresettebb személyi edző is Budapesten. Csütörtök esti motivátor.  

IgenÉlet: Mit jelent számodra a sport, hogyan találtál rá a testépítésre?

Bogár János: A sportolás már kiskorom óta fontos szerepet töltött be az életemben. Fiatalkori álmom volt, hogy egyszer majd én is híres NBA-játékos legyek, ezért gimnáziumi éveim végéig főként kosaraztam. Minden energiámat erre fordítottam. Kamaszként hirtelen nőttem és a testalkatom az átlagosnál is vékonyabb volt. Ekkor gondolkoztam el azon, hogy célszerű lenne kicsit izmosodnom, hogy bírjam a tempót a pályán, és ne én legyek a ropi fiú, akit bárki felborít. A kosáredzések mellett heti háromszor jártam edzőterembe.

IÉ.: Két teljesen különböző mozgásformáról beszélünk. Az egyik egy dinamikus csapatsport és labdajáték, a másik egy egyéni, kissé monoton, ismétlésekre építő mozgásforma. Hogyan lett a kosárból végül súlyzó?

B.J.: Eleinte még tudatlanul, másoktól ellesve próbáltam a gyakorlatokat helyesen csinálni, a táplálkozásomra se ügyeltem, mindig annyit és azt ettem, amihez kedvem volt. Az egyetemi évek alatt éreztem először, hogy már jobban szeretek a konditeremben lenni, mint a kosárpályán. Ebben a sportban nem függök senkitől, amennyi munkát belefektetek az edzésekbe és amennyi áldozatot hozok, annyi eredmény látszik. Az egyetemi edzőteremben is egyre több srácnak segítettem, adtam tippeket edzéssel és étkezéssel kapcsolatban is. Ekkor már megfogalmazódott bennem, hogy szívesen foglalkoznék emberekkel, segítenék nekik elérni azt a sportos és egészséges külsőt, amire vágynak.

IÉ.: Mikor lettél versenyző és edző?

B.J.: 2012 őszén beiratkoztam az IWI testépítő és fitneszedzői képzésére, amelyet 2013 nyarán sikeresen teljesítettem is. Azóta személyi edzőként dolgozom egy budapesti fitneszteremben, valamint egy barátommal egy egészséges életmóddal kapcsolatos közösségi oldalt működtetünk. 

IÉ.: Mi a te módszered? Mire esküszöl?

B.J.: Hetente 5-6 alkalommal edzek, általában minden nap egy izomcsoportot dolgoztatok meg. A rövid, de nagyon intenzív edzéseket preferálom, ezért szívesen végzek az adott izomcsoportra biszetteket és triszetteket. Nincs bevált edzésprogramom, ugyanis próbálom minél változatosabbá tenni az edzéseimet. Persze vannak fontos alapgyakorlatok, amelyeket szinte sosem hagyok ki - ezek a fekvenyomás, evezések, húzódzkodások, tolódzkodás, guggolás, de alapvetően a változatosságra törekszem. Egész évben rendszeresen sportolok, nincs megszakítás. Ha versenyre készülök, akkor egyedül az étrendemen szigorítok: ilyenkor kerülöm a cukros és lisztes ételeket, és megemelem a napi fehérje bevitelemet. Sokan nem értik, hogy miért éri meg ennyi energiát és időt fektetni a tudatos táplálkozásba és a rendszeres testmozgásba. Pedig a válasz egyszerű: azért csinálom, hogy az élet más területein is jobb legyek. Már évek óta az átlagembernél több időt szentelek annak, hogy egészségesen étkezzek és legalább heti 4-5 órát töltsek testmozgással, és ezt nem azért teszem, hogy nagyképűen, másoknak megmutathassam a kockás hasamat, hanem csak magamért csinálom. Magamért csinálom, hiszen azáltal, hogy jobb a fizikumom, jobban érzem magam a bőrömben, az élet más területein sokkal jobban tudok teljesíteni. Legyen szó akár a magánéletemről, a párkapcsolatomról, a munkámról, a tanulmányaimról, a sport által kapott önbizalmam miatt mindenben jobban teljesítek. A sportot sosem helyezem előtérbe, de mindig jelen van az életemben.

IÉ.: Akik szintén jól akarnak teljesíteni az élet minden területén, hogy kezdjenek el sportolni?

B.J.: Sok kezdő és haladó, nő és férfi „gyúróson” azt látom, hogy csak a kondizásról szól az életük, pedig ha így van, sosem lesznek igazán sikeresek ebben a sportban. Én mindig arra törekszem, hogy a kondizás kiegészítse az életemet, és segítsen abban, hogy másban jobb legyek. Ha nem így lenne, nem csinálnám. Ez szerintem nagyon fontos. A versenyzés persze megint más dolog. A versenyzés abban segít, hogy mindig egyre jobb és jobb legyek önmagamnál. A testépítés bizonyos szempontból nehéz sport, hiszen célok nélkül hamar bele lehet fásulni. Óriási kitartást igényel. A versenyzés tehát egy remek lehetőség arra, hogy folyamatosan motivált legyek. Őszintén szólva, én sem hittem volna, hogy egyszer világ- és Európa-bajnok leszek, de sikerült. Büszke vagyok erre az eredményre és mindazokra, akik ebben segítettek. A kitartás az üzenetem.  

IÉ.: Van mottód, amely pluszban inspirál?

B.J.: „Ha fel akarod adni, gondolj arra, hogy miért kezdted el!”