Mindig van egy kifogásunk. A magunk számára. És mindig van egy értékítéletről árulkodó mondatunk. A mások számára. Hogy a világ, az alkohol, a rossz társaság stb. Hogy ilyen meg olyan. Ő. Bezzeg én.

Hibáztatunk mindig valamit ezért a szörnyű világért. Az internetet, a Facebookot, a modernitást, amely teljesen kivetkőzteti magukból az embereket. Holott mindannyiunknak van mit tanulnia önismeretről, együttélésről, együttműködésről.

Olyan könnyen ejtünk ki bántó és meggondolatlan szavakat, miközben fogalmunk sincs, mennyire szűklátókörűek vagyunk. Egytől egyig. De kívül kapirgálni mindig kevésbé megerőltető, mint mélyre ásni.