Önfényezés, gyerekfényezés, karácsonyi örömbódottá’ jön! Kicsit messzebbről indítok, mint mindig, de csak azért, hogy érthetőbb és még édeskésebb legyen a mondanivalóm.

Ha valami nem okoz túl nagy gondot manapság egy szülőnek, az az, mivel is lepje meg gyermekét karácsonyra. Mert a kockakorban az a minimum, ha kiscsoporttól felfelé ájfonja van a dednek, majd tablet, laptop, XBox, miegyebek, aztán saját lakás, Maserati, fűthető kerti medence, világkörüli út és a Microsoft részvények 98%-a.

Na jó, utóbbi párat relatíve kevés szülőpár tudja megadni utódjának, de igény kétségkívül lenne rá. Jókat mosolygok a játékboltokban porosodó, gyereknagyságú, kövér Micimackókon meg Malackás kifestőszetteken. Valószínűleg ott maradtak még Milne idejéből, s ott is fognak elszáradni.

Mert a gyerek játszik ugyan Micimackóval, mégpedig amikor az XBoxos lövöldözősben le kell szedni a mézescsuporból nyalakodó, gyanútlan, dagadt medvét, vagy le kell szaggatni Füles farkát újra meg újra bónuszpontokért. Természetesen fogalmam sincs, van-e ilyen játék, de akár lehetne is.   

S hogy miért nem vagyok naprakész kütyüügyben? Mert az én fiamat tökéletesen hidegen hagyják ezek a dolgok. Amikor az ismerőseink gyerekei taknyon csúszós hisztit rendeznek nem hogy telefonért, mert alap, hogy az van egy tízévesnek, hanem a legújabb és legmenőbb darabokért kéthavonta, addig az én gyermekem a nyári edzőtábor előtt tudálékosan közölte, ő a saját megítélése szerint még éretlen egy telefon gondozásához, így hívjuk csak szépen esténként Ákos bácsit, ha kíváncsiak vagyunk a hogylétére.

Tabletje van. De azt sem ő kérte. A húgom kapta ajándékba, mert hűséges lett még két évig a telefonos cégéhez. Ez a tablet landolt nálunk. Gondos anyaként letöltögettem pár „…saga” játékot (Candy Crush, Papa Pear, Bubble Witch…), ha esetleg Gyermek megkívánná, ő azonban lesajnálva legyintett: - Ilyenekkel csak a dedósok játszanak. Meg az anyukák.

Neki tudományos célokra van szüksége a tabletre. Videókat nézeget, mert néhány hónapja rájött, hogy nem teljes az élete, ha nem tanul meg szaltózni. Ergo: minden szabadidőnkben játszóházba és sportcentrumba járunk, vagy legalábbis olyan helyekre, ahol van trambulin, s lehet gyakorolni. Én meg egyik szememmel plusz ökölrágva lesem a mutatványt, másikkal pedig pásztázom a helyiséget, milyen messze van az elsősegélydoboz és az újraélesztő készülék. Utóbbi természetesen nekem. Ilyenkor azt kívánom, bárcsak lövöldözne otthon, mint minden normális gyerek, ne kelljen már lábon kihordanom pár hátsófalit valamennyi szaltópróbálkozásnál.

Az előre szaltót azonban viszonylag hamar megtanulta, de hátrafelé sehogyan sem sikerült. Heteken át tanulmányozta a youtube-on, vajon hogyan csinálják mások. Lendületet vesz – hát megfeszül – kar lendít – láb állhoz húz – Gyermek meg fejre esik. Számtalanszor. Aztán dühödt, elkeseredett ordítás, hogy miért nem, miért nem, másnak meg miért igen???!!! Ő már soha, de soha nem lesz képes, értelme sincs az életének, anya, gyere, próbáld meg. Hiába magyaráztam, hogy nekem az ugrálástól inkontinenciához hasonló problémáim lesznek, csak meg kellett kísérelnem nekem is. Természetesen egy egyszerű felugrásból sem voltam képes talpra esni, de legalább kisDrágám örülhetett, hogy mégiscsak ő a férfi a háznál.

Ám az öröm csak pillanatnyi volt. Elhatalmasodott a depresszió a fiamon. A leszállóágban csak ült, nézte a tabletet, a videókat, a szaltókat, a mániás szakaszban pedig nekifutásból próbált felpördülni a kőpadlóról a kanapéra.

A minap egy reggel aztán nagy bejelentést tett: - Anya, a saját erőmből ez nem fog menni. Azt kérem hát a Jézuskától karácsonyra, hogy segítsen a hátraszaltóban.

Hát nem éééédeeeees? Elolvadtam. Nem tudom, a Jézuskának mennyi az óradíja, de valahogy azt éreztem, olcsóbban megússzuk ezt a kérést, mint ha másra vágyott volna.

Ráadásul a Jézuska totál jó fej, mert még karácsony előtt teljesítette a kérést. December 16-án a fiam megtanulta a hátraszaltót.

Mi meg aznap elmentünk, s vettünk neki egy XBoxot, hátha még van esélyünk arra, hogy a gyerekünk egyszer tök átlagos legyen.

Ha nem, nem. Akkor az XBox jó lesz az apjának.

(Az írás 2015. december 22-én jelent meg.)