Azt szokták az ifjak mondani magukra, övék a jövő. És valóban. Egy aggastyán már inkább a múltjából él, s egykori élete tapasztalatait adja tovább a felnövekvő generációknak. De egy fiatal ember tele van tettvággyal, hittel és reménnyel. Ha hagyják.

Ha nem veszik el tőle a jövőjét azelőtt, mielőtt ráléphetett volna az oda vezető útra. Manapság nagyon nehéz optimistán tekinteni az előttünk álló időre. Nem csak a fiataloknak, és nem csak itthon. De talán nincs minden veszve, talán most cseperedik az a nemzedék, mely újra a kezébe veheti a jövőépítést. Mindannyiunk érdekében remélem, hogy így van!