Sokan ott hibázzuk el, hogy az első kudarcnál feladjuk. Vagy nem adjuk fel, de határozott forgatókönyvet építünk fel egy cél eléréséhez, s mindent annak rendelünk alá.

Így ha a Sors másképp gondolja, s kerülőúton akar minket ereményre vezetni, sajnos észre sem vesszük a felkínált lehetőségeket, mert mi csak a saját magunk által elképzelthez ragaszkodunk, azt próbáljuk érvényesíteni, bármi áron.

A semmi, kudarc árán is. Így pedig elcsüggedünk, méltatlankodunk, sem szemünk, sem erőnk, sem képességünk nem lesz az "újratervezésre". Ha hihetünk Leslie L. Lawrence-nek, mindig van újabb lehetőség. És akkor aztán nem szabad habozni.