Morálisan a béka segge alatt van az ország, ez most már egyértelmű. Tegnap olvastam egy cikket, ami teljesen ledöbbentett, pedig azt hittem, hogy engem már semmi sem tud meglepni. Úgy látszik, a közöny és az embertelenség mégis.

Történt ugyanis, hogy egy nő az édesapjával a Lehel piacra ment szokásos bevásárlását intézni. Ekkor észrevettek egy férfit, aki akkor már másfél órája ült egy székben magatehetetlenül. Azalatt a másfél óra alatt, amíg a férfi szenvedett, gyakorlatilag az életéért küzdött, senki sem segített neki. Elmentek mellette. De nem csak hogy sorsára hagyták a szerencsétlent, hanem ki is rabolták. Egyesek azért nem segítettek neki, mert azt hitték, hogy részeg, holott alkoholszaga nem volt. Úgy látszik, csak az a két nő ment közel hozzá, akik kizsebelték. A rablást amúgy látta egy üzlet tulajdonosa, tenni azonban nem tett semmit. Némán asszisztált a bűncselekményhez, egy magatehetetlen ember kifosztásához. A férfihoz mentőt hívott a rátaláló nő és édesapja, s kiderült: stroke-ja van, akár meg is halhatott volna, s felépülése is kétségessé vált.

Egészen elképesztő, ugye? Senki, de senki nem segített az agyvérzéses férfinak. Hogy várjuk el azt, hogy ha velünk történik valami, akkor legyen, aki felénk nyújtja a kezét, ha egész egyszerűen elsétálunk egy bajba jutott mellett? Ki tudja, hogy mi mikor leszünk rosszul az utcán. Minket is otthagynak majd, mert azt hiszik, hogy részegek vagyunk vagy drogosak? Figyeljünk oda egymásra és segítsünk a másiknak! Nem kellenek nagy dolgok, csak egy kérdés, egy telefonhívás, s ki tudja, lehet, hogy életet mentünk vele.

SZKE