A soltvadkerti Szekeres Pálinka Manufaktúra idén ünnepli huszonötödik születésnapját. Szekeres Sándor édesapját követte a minőségi pálinkakészítés ízekkel, színekkel, illatokkal tarkított világába. Termékeik kétszer főzött kisüsti pálinkák, 45%-osnál nincs „gyengébb” nedű a kínálatukban, mert, ahogy Szekeres Sándor fogalmaz: a kézműves minőség mellett hisszük, hogy őseink nem véletlenül mondták, a jó pálinka minimum 50%-os. Csak bátraknak kínálják a 60%-os triót: a Kiffer körtét, a Cserszegi szőlőt és a Törkölyt.

IgenÉlet: Pálinkát készíteni jó lehet, ahogy minden tradicionális, kézműves terméknek megvan az a varázsa, hogy hordozza a készítője szívét-lelkét. Mióta él abból, amit szeret?

Szekeres Sándor: Nálunk ez családi indíttatás, tradíció, no és természetesen érdeklődés is kellett hozzá, hogy apámat kövessem a pálinkakészítés útján. A mai formájában a pálinkakészítéssel, palackozással, forgalmazással 1992 óta foglalkozunk. Idén épp 25 éve.

IÉ.: Tradíció? Mióta van jelen a pálinka a magyarok életében?

Sz.S.: Az első írásos említés még Károly Róbert korából származik, azaz a 14. századból. De biztosan korábban is készítettek már a szerzetesek pálinkát, vagy legalábbis ehhez hasonló italt. A pálinka azon kevés italok közé tartozik, ami akkor jó, ha kifogástalan minőségű gyümölcsből készül, lepárlással.

IÉ.: Mitől számít kifogástalan minőségűnek a kifogástalan minőségű gyümölcsből készült pálinka?

Sz.S.: A semmihez sem fogható gyümölcs koncentrációtól és a megfelelő alkoholfoktól. Szerintünk a minimum 50%-os a jó, éppen ezért nagyon sajnálom, hogy a mai pálinkatörvény, ami 120 éves késéssel készült el – a hasonló skót vagy ír szesztörvényekhez képest - megengedi a min. 37,5 alkoholfokot is.

IÉ.: Milyen gyümölcsből lehet, vagy érdemes pálinkát készíteni?

Sz.S.: Minden, Magyarországon termett gyümölcsből lehet pálinkát készíteni. A nem magyar gyümölcsből készült ital csak párlat lehet. Meg persze a zöldségekből és a még ki tudja miből készült párlatok sem nevezhetők pálinkának. Mi nagy ellenzői vagyunk ennek a hóbortnak. Mondok egy extrém példát: pálinkaversenyen találkoztunk cukorrépa párlattal is. De hallottam már sütőtök- és zeller párlatról is. Ezeket inkább nem is kommentálnám.

IÉ.: Ha valaki megízlel egy kupica Szekeres Pálinkát, az első kortytól rajongóvá válik. Tapasztalatból mondom, noha a pálinka nem kifejezetten női ital. Igaz, hogy erős, elsőre igencsak mar, de az ízélmény hosszú ideig a szájban marad. A pohárban pedig még órák múlva is érezni a gyümölcsillatot. Miért?

Sz.S.: Mi az 50%-os lobbihoz tartozunk. Ismerem a 40%-os „retorikát", mely szerint az íz, illat 40%-nál jön ki a legjobban, felette élvezhetetlen stb… Szerintünk ez butaság. A 40% körüli termékek sokkal rövidebb ízűek és a minőségük sem állandó. Ráadásul az ilyenek általában egyszer főzött pálinkák, a miénk kétszer főzött kisüsti. Sajnos ma az emberek fele nem tudja, mi az igazi, minőségi magyar pálinka, s ez a megállapításom a többi, nagyon jó minőségű magyar élelmiszerre és italra - pl. a borra - is igaz. Senkit nem szeretnék megbántani, de tény, a vidéki emberek sokkal jobban ismerik és értékelik az igazi tradicionális magyar termékeket, köztük a pálinkát is. Megjegyzem, hogy egyre több budapesti vevőnk is van, akik pont a hagyományaink, tradicionális pálinkánk miatt választanak minket.

IÉ.: Ön csak a saját pálinkájukat fogyasztja?

SZ.S.: Dehogy. Leszögezem, hogy a mi pálinkáinkon kívül is van nagyon sok jó magyar pálinka. Én is nagyon-nagyon szeretek több kollégától származó nedűket, de nem nevezem meg őket, nem lenne elegáns, ha valakit esetleg kifelejtenék. A mi pálinkánkat azért szeretik egyre többen, mert a készítés minden fázisában csak a kiváló gyümölcsből készülő, kiváló minőséget tartjuk elfogadhatónak, és ragaszkodunk a tradicionális eljáráshoz, párláshoz.

IÉ.: Külföldön mennyire nyitottak a pálinka iránt? Van fogadókészség, vagy mindenki ragaszkodik a saját „nemzeti” italához?

Sz.S.: A 2008-as pálinkatörvény némileg rendet rakott a magyar pálinkapiacon. Legalább deklarálta, hogy mi a pálinka. A skótoknak, íreknek már jóval korábban megszületett a saját törvényük a viszkit illetően pl. Én azt tapasztalom, hogy a külföldiek szeretik a pálinkát, de sajnos – hogy megint a skót, ír példával jöjjek - a marketingben is évszázados lemaradásunk van.

IÉ.: Hogyan lehet itthon, mikroszinten pótolni az évszázados lemaradást? Hogyan lehet öregbíteni egy pálinkafőző hírnevét?

Sz.S.: A kifogástalan minőség állandó biztosításával. Abban bízunk, hogy talán a mi munkánk is hozzájárul ahhoz, hogy minden magyar ember megengedhesse magának, hogy tényleg kifogástalan minőségű pálinkát igyon.

IÉ.: Hol találkozhatunk Szekeres Pálinkával?

Sz.S.: Termékeink országszerte megtalálhatóak a jó minőséget kínáló éttermekben, vendéglátóhelyeken. Budapesttől Marcalin és Veszprémen keresztül Békéscsabáig. A multi áruházláncokban nem vagyunk jelen.

IÉ.: Elvárja a szakma visszajelzését is a termékeiről? Hogy szerepelnek a Szekeres Pálinkák a versenyeken?

Sz.S.: Nem járunk gyakran versenyre, mert nem értek egyet azzal a gyakorlattal, hogy mi versenyeztessük a pálinkáinkat az alacsony fokú pálinkákkal. Ráadásul a pálinkabírálókról sem mindig vagyok jó véleménnyel. 2016-ban a Kárpát-medencei Pálinka- és Párlat Fesztiválon az öt nevezett termékünk mindegyike érmet nyert, köztük két aranyat, két ezüstöt és egy bronzot. De 2005-ben a „Magyarország Legjobb Pálinkája” díj sem volt rossz.

A valódi pálinkának hat feltételnek kell megfelelnie:

A Szekeres Pálinkáról friss híreket ITT találtok.