Tízmilliószoros nap van – óvatosan a gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással!

márc. 12., 2017

Tízmilliószoros nap van – óvatosan a gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással!

Ma van az első tízmilliószoros nap 2017-ben. Négy ilyen van egy évben, március 12-én, azaz ma van az első ilyen alkalom, ami a tibetiek szerint a vajmécsesek ünnepe. A tízmilliószoros napok a nagy Buddha-napok, amikor a buddhisták Buddha csodálatos tetteire és tudásának átadására emlékeznek. A spiritualitás iránt fogékonyak pedig egyszerűen az e napokon állítólag felerősödő energiákat szeretnék megtapasztalni.

Nem, nem vagyok buddhista, s korábban ezeket a napokat sem követtem. Mindig a húgom figyelmeztet, hogy jön az újabb pillanat, amikor vallási elköteleződéstől függetlenül igenis koncentrálnunk kell a gondolatainkra és tetteinkre, mert amit ezeken a napokon cselekszünk, gondolunk, mondunk, tízmilliószoros erővel fog hatni ránk.

Furcsa dolgok ezek. Próbálok úgy élni mindennap, hogy a gondolataimmal teremtsek, de bizony sokszor nem tudok kellő erővel fókuszálni, s félresiklik az önbizalmam, a lelkesedésem, a hitem bármiben. Nem tudom kivonni magam a hétköznapokból, az őrlődésből, a rohanásból, s megesik, hogy elszakad a cérna. Ma már szerencsére egyre ritkábban és egyre rövidebb ideig tart a holtidő, de bizony még mindig előfordul.

Éppen ezért, kicsit meg is ijesztenek ezek a tízmilliószoros alkalmak. Mert mi van, ha épp ma borul el az elmém, s verekszem össze valakivel? Vagy gondolok olyanokat akár magamról, akár másokról, mely mondatokkal nem tapétáznám ki a környezetemet? Hisz a gondolat száll, mint a füst, s ha csak a szépre, jóra, pozitívra próbálok összpontosítani, a fejemben lévő gonosz kis provokátor szerkentyű biztosan épp armageddont vizionál. És akkor mi van? Ha azt gondolom, hogy nem jól sikerül egy cikkem pl., akkor tízmilliószor x olvasó leiratkozik az Igenéletről, s kb. százezer évig csak jó anyagokat kell kiadnom a kezemből, hogy visszaszerezzem az első lájkolónkat? :)

Na jó, természetesen nem viccelem el, mert igenis hiszem, hogy a Feljebbvaló – hívjuk Buddhának, Mohamednek, Jahvenak, Krisnának, én speciel Jézusnak és Atyának – úgyis tudja, mi lakik a szívünkben. Ebből a szempontból pedig nyugodt vagyok. Mert a szívem, ha nem is hófehér, de tiszta. Vannak emberek, akiket annyira nem kedvelek, sőt, akadnak, akikre permanensen haragszom, de rosszat senkinek nem kívánok. Csupán igazságot. Mindenkinek azt, amit érdemel. Magamnak is. Tízmilliószorosan?     

2017. tízmilliószoros napjai:

  • március 12.
  • június 9.
  • július 27.
  • november 10. 

Vona-Szabó KrisztaVona-Szabó Kriszta

Kapcsolódó cikkek

Hozzászólások