Szerintem nagyon fontos, ha egy híresség felvállalja, hogy mentális gondjai vannak, hiszen egy olyan témát hoz fel beszédtémaként, amelyről általában nem szeretünk beszélni, szégyelljük, hogy küszködünk vele. Például rám nagy hatással volt, amikor Jim Carrey-ről olvastam, hogy depresszióban szenvedett és festéssel gyógyította magát. tovább

  Idén nyáron több alkalommal is belefutottam olyan posztokba, amin menyasszonyok hirdették, hogy ha ez a kép nem kap 1000 lájkot, akkor nem mehetnek férjhez. Sohasem lájkolom ezeket a képeket. Ha ezen múlik a boldogság, akkor már régen rossz. tovább

Sokszor fogalmunk sincs arról, hogy a csendes szomszéd, a mindig mosolygós anyuka az iskolából, a határozottságával lenyűgöző cégvezető a naponta felvett álarcuk alatt mivel küzdenek. Sőt, sokszor arról sem tudunk semmit, a felnőttként megismert kedves ismerősünk múltja milyen titkokat rejt.  tovább

Valljuk be, mi nők nagyon szeretünk pletykálni. Nem feltétlenül rosszindulatból, de imádjuk a “ki kivel, miért, mikor, hogyan”-történeteket. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen újságíróként én hivatalból űzöm, megtudok egy információt és továbbadom. tovább

Nagyon sokszor látok szülőket hibázni. Megszégyeníti a gyerekét az utcán, a kicsi pedig megsemmisülve lehajtja a fejét. Üvölt a gyerekkel a boltban, mert az vágyik valamire, de nincs rá pénz. Vagy éppen a kicsi gyerek feje magasságában tartva a cigarettát, bőszen füstöl, pont letojva, hogy milyen hatással van a fejlődő szervezetre a DOHÁNYFÜST. tovább

Megesik, hogy kéred az Istent, a Sorsot vagy az angyalokat, hogy szabadítsanak fel a teher alól, de nem történik semmi. Feloldozást, kegyelmet vársz és nem kapod meg. Aztán beletörődsz. A hited meginog, feladod. És neheztelsz. Magadra, Istenre, mindenkire. Miért történik ez veled? tovább

Hetek óta tudtam, hogy ott van. Láttam, ahogy néha-néha etették, vagy olykor odament valakihez. Igaz, többnyire láthatatlan volt, és – bevallom – én sem akartam róla tudomást venni. tovább

Előttem áll a kifőzdében. Az a kora 60-as, pocakos, maradék haját tüsire vágató, vastag keretes szemüveget (nem a trendi fajtából) viselő, hangoskodó tahó. Mindegy, mit, mindegy, kinek, csak jó hangosan. Csak hallja a nép az ő nagyszerűségét, részesüljön lehengerlő személyisége pici morzsáiból, igyák szavait ifjak és vének. tovább

Amikor először randizunk, természetes, hogy a legjobb arcunkat szeretnénk megmutatni, azonban sokszor átesünk a másik ló túloldalára – ezt Krisztától tanultam ;) –, és a magánytól való félelem árnyékában óriási erőfeszítéseket teszünk, hogy lenyűgözzük a férfit. Ám ilyenkor bizony hajlamosak vagyunk túlzásokba esni. Én például nagyon nem bírom, ha valaki erőlködik és nem önazonos, el tudom képzelni, hogy egy-egy ilyen „póz” mennyire elijesztheti az ellenkező nemet. tovább

És hogy milyen egy kisgyerek, ha szinte burokban nevelkedik? Okos, intelligens, kedves, együttműködő. Hihetetlen az érzelmi intelligenciája: tudja, mit jelent mérgesnek, vidámnak, álmosnak vagy szomorúnak lenni, és ezt arckifejezéssel tudja is mutatni. Mindent meg lehet vele beszélni, ha válaszolni nem is mindenre tud még, de mindent megért. Ha szavakkal nem tudja még elmondani a sztoriját, akkor mutogat. De minden esetben megérteti magát. Hiszen nemcsak szóbeli kommunikáció létezik. Tudja, h... tovább