Mindannyiunk életében vannak olyan érthetetlen kötődések, amelyek magasabb szférába, a megmagyarázhatatlanság tartományába esnek. Nekem ilyen volt Cseh Tamás. (Ahogy ilyen volt ALAN RICKMAN is). Az a szuggesztív egyéniség, amely a sajátja volt, láthatatlan lélekszálakkal vonzotta magához a közönségét. Kiállt egy szál gitárral egy lepukkant pódiumra, semmi manír, semmi kellék, semmi csillivilli, s mégis megtörtént a varázslat. Igaz, a dalszövegei jó részét nem ő, hanem Bereményi Géza jegyezte,...
tovább