Ady Endre: Kár a voltért

Átkozódtunk, pedig a táltosok

Gyönyörû kora volt

S Leibnitz világa:

Legjobb és legtehetõbb.

Miért kellett egy másat érnünk?

Jaj a tántoríthatatlanoknak,

Jaj nekünk,

Jaj érzéseinknek, kiket már

Alig bírunk,

Jaj nekünk.

Jaj a megszokás,

Jaj az embernek utálása

S jaj utálása önmagunknak,

Jaj a Ma,

A Tegnap és a Holnap.

Be kár a Voltért,

Mennyi mindent adnánk ma értte,

Be kár a jobb emberekért:

Talán mindenkiért

S rettenetes ma élni.