Várnai Zseni: Balatoni alkony

Az ég a vízre ráhajol

 a láthatáron valahol...

 az ég a vízzel összeér,

 az ég, a víz

gyöngyházfehér.

 Így látom én fektemben itt

 a táj elnyugvó fényeit,

 miközben percem elrepül...

 az ég, a tó

 elszenderül.

 Oly nyugodalmas most a táj,

 boldog vagyok... semmi se fáj...

 tükörsima a Balaton,

 sellők énekét

hallgatom.