A mai poroszos oktatási rendszerben üdítő olyan gondolatokkal, illetve gyakorlattal találkozni, amely a maximális szigort félretéve sokkal megengedőbb a gyerekekkel. Agyonismételt frázis, de nem lehet eleget hangsúlyozni: életünk első szakasza meghatározza a felnőttkort. Szerencsére van egy Vekerdy Tamásunk, aki iránymutatást ad, hogyan lehet a gyerekünk kiegyensúlyozott és boldog, de már őt is megelőzték olyan nagy pedagógiai gondolkodók, mint például a 19. században az olasz Maria Montessori.

Módszere a gyermek alapos megismeréséből, megfigyeléséből indult ki, amit elméletekkel támasztott alá. Montessori a tanulás új formáját teremtette meg (csak egy apró példa: iskoláiban a gyerekek előbb kiszórt homokba, búzadarába kanyarítják apró ujjaikkal a betűket, s csak ezt követően írnak papírra, ha már ez jól megy). Középpontba a gyermeki fejlődés öntörvényűségét állította, mivel a gyermek képes arra, hogy személyiségét egy belső késztetés alapján önmaga építse fel. A gyermeki fejlődés fontos feltétele a szeretetteljes nevelői légkör kialakítása, amely mindig tekintettel van a gyermek személyiségére. A gyermek próbálkozik, gyakorol, majd megszerzi a tudást. Fontosnak tartotta, hogy a gyermek önállóan cselekedjen, ahogy azt is, hogy a pedagógus ne irányítsa, hanem segítse őt. Azt vallotta, hogy a pedagógus és a szülő a jellemével hat a gyermekre, ami az alázat, türelem, harmónia és a kiegyensúlyozottság.

Íme tíz iránymutatás Maria Montessoritól:

1. A büntetés és a jutalmazás a szellem leigázásának eszköze, és alkalmasabb a torzulások előidézésére, mint kiküszöbölésére.

2. Mindenki felemelkedhet, aki jól kamatoztatja a tehetségét, és mindenki részesülhet jutalomban, akár számos, akár egyetlen árva képességgel van megáldva.

3. A gyerek tanulásának folyamatai: próbálkozás – gyakorlás – képesség kialakulása – tudás.

4. A kisgyermek fejlődésének szabadsága nem azt jelenti, hogy egyszerűen magára hagyjuk, hanem azt, hogy segítő szeretettel emeljük köré a megfelelő környezetet. Minél tökéletesebb a környezet, annál kevesebb beavatkozásra van szükség a felnőtt részéről.

5. A gyermek a legtökéletesebb teremtmény, mert egyedül ő tudja megalkotni saját egyéniségét. A gyermek lelke lágy viaszhoz vagy fehér papírhoz hasonló, ahová magának a gyermeknek kell belevésni a képzeteket.

6. Példával tanítsd, ne csak kijavítsd.

7. Tiszteld a gyermeked.

8. Ha érzi, hogy elfogadod, magabiztos lesz.

9. Egy gyerek akit folyton kritizálnak, mások fölött fog ítélkezni.

10. Mindig a legjobb tudásod szerint beszélj a gyermekeddel.