Ezek természetesen a csonkaország határain túlnyúlnak, a Trianon előtti határok felé. Ezeken belül további táji tagolódások vannak, sokszor egyes falvaknak is egészen sajátos, egyedi folklórjuk van, saját népdalkincsük, ami teljesen elkülönül a többi területtől. Óriási kincsek vannak itt, és ez az utolsó utáni pillanat, amikor ezeket még meg lehet őrizni, hiszen ezek az idős emberek meghalnak, és sajnos már nem mindent tudnak továbbadni. Nekünk, akik értünk hozzá, kutya kötelességünk mindent ... tovább

Anya, kérlek, ma mégsem szeretnék a nagymamikánál aludni, mert valami nagyon fontosat kellene mondanom neked! Négyszemközt szeretném veled megbeszélni, és úgy, hogy a szemedbe nézek közben! Az első gondolatom az volt, valami negatív élmény érhette. tovább

Rácsodálkozva, hogy ennyire ismer, rezonál, szóhoz sem jutottam egy ideig. Aztán földöntúli nyugalom szállt meg a gondolattól, milyen jó, ha az embernek van olyan barátja, aki előtt nincsenek titkok, s aki soha ezzel vissza nem élne, hanem akkor is mellettem áll, amikor fel sem fogom, hogy épp arra lenne szükségem. tovább

Elgondolkodtam azon, ami a szemem előtt zajlott. Vajon hány magyar embernek jutna eszébe a metrón megszólítani az utastársakat, és szóba elegyedni velük? Hány magyar embernek jutna eszébe, hogy tömegközlekedési eszközön sérült embertársával kezdeményezzen beszélgetést? És általában a magyar emberek, különösen a fővárosban élők, mennyire fogadják bizalommal, ha számukra ismeretlen emberek beszélgetni szeretnének velük? tovább

Nem érdekel, hány éves vagy. Azt akarom tudni, megkockáztatod-e, hogy őrültnek tűnj szerelmeidért, álmaidért, és azért a kalandért, hogy életben vagy. tovább

Egy másik hatalmas felfogásbeli probléma, aminek bizonyára a tekintélyelvűséghez is köze van: ha a diák hibázik, az máris ront a jegyén, jön a feketepont, az intő stb. A hibázás fogalma nem úgy kerül be a tudatba, mint a tanulás elkerülhetetlen, természetes, velejáró folyamata és a megértés eszköze, hanem mint valami, ami eredendően rossz, aminek sosem lenne szabad bekövetkeznie, hiszen azt majd megtorlás követi. Ennek az a hatása, hogy a gyerek megtanul félni a hibáktól, és egyúttal a változ... tovább

Határozottan nem vagyok feminista, legalábbis nem ezen a huszonegyedik századi módon. Klasszikus családmodellben nőttem fel, édesapám dolgozott, édesanyám háztartásbeli volt. Én is így képzelem a jövőmet. Ha lesz rá lehetőségem otthon maradok a gyerkőcökkel.   tovább

Kezdetben még kielégítőek lehetnek a kis apróságok, amelyekkel meglepjük a másikat, vagy az éjszakai szerelmes üzenetcunamik, azonban a komolyabb kapcsolatokról az árulkodik, hogyan kezeljük egymást, hogyan viszonyulunk a másikhoz. Abigail Brenner pszichológus szerint a gondoskodás, a kedvesség, a támogatás, a bátorítás és az empátia a jó és szerető kapcsolatok kulcsa, ahol nincs helye a durvaságnak, féltékenységnek és a durva kritikának. tovább

„Drága Kisbabám! Olyan erőt adtál nekem, amiről nem is tudtam, hogy bennem van. Megtanítottad, mi is a derű és a béke valódi jelentése. Alig várom, hogy találkozzunk." tovább

Talán az egész probléma ott kezdődött, amikor egy olyan városban akarták megszerettetni az emberekkel a biciklizést, amelyik nem volt felkészülve erre. A sokszor amúgy is szűk utakon egyszer csak megjelenik egy biciklis, akinek a kikerüléséhez az autóvezető kénytelen áttérni a másik sávba, ezzel sokszor akadályozva a szembejövő forgalmat.   tovább