Magányos idős emberek, akik éppen csak elbotorkálnak a közeli bevásárlóközpontig, zsömlét, tejet meg egy kis almát vesznek, ennyire futja, többre nem, kicsit nézegetik a sok siető, fontoskodó, laptoppal meg okostelefonokkal felszerelt, nyüzsgő harmincas-negyvenes nőket, férfiakat, milyen jó is lehet nekik - gondolják -, ez az ő világuk, már nem a miénk. tovább

Manapság olyan könnyen vetik az ember szemére, hogy miért is nem nevel fel egyszerre több, akár három gyereket is. Hogy miért nem dolgozik mindemellett és tesz le valamit az ország képzeletbeli nagy asztalára? Hogy miért nem működik tökéletesen a házassága és a háztartása? Hogy miért nem élvezi az életet, annak minden kulturális élvezetébe belekóstolva. tovább

Ha én megyek tovább az úton, akkor te is jönni fogsz velem. Ha nem bírsz, akkor együtt várakozunk, ha végképp elhagy az erőd, akkor majd újra és újból lelket öntök beléd, mert nem akarok haragudni rád, mert megbocsátok, akkor is, ha te nem tennéd, mert emberek vagyunk, esendőek, akik hisznek és háborognak, akik elfáradnak, de aztán mindent újrakezdenek. tovább

Az elmúlt időszakban új divat hódít az interneten (is). Menő lett szidni az ún. motivációs trénereket és az általuk képviselteket. Puzsér Róbert néhány hete alapos CIKKET írt egy nőmotivációval foglalkozó előadóról, feltárva olcsó eszközökkel operáló módszere sekélyességét és negatív hatásait. Az írás után megindult az internetes lavina, boldog-boldogtalan kifejtette lesújtó véleményét ezekről az emberekről. tovább

Bevallom, ahogy elolvastam ezeket a mondatokat, vegyes érzelmek kavarogtak bennem. Elsőre kicsit motivációs tréning alapanyagnak tűntek, de aztán elgondolkodtam. Mert nem is emlékszem már, mikor beszélgettünk ilyen mélységig a férjemmel. Egy csomó dolgot még így, 20 év együttélés után sem tudunk a másikról. De ezek a felvetések azért is jók, mert még saját magamnak feltéve sem tudom mindegyikre az egyértelmű választ.  tovább

- Anya, te is mondtál ilyeneket az anyukádnak, hogy szereted? Nos, itt elakadtam. Be kellett vallanom magamnak és a gyerekemnek is, én bizony nem mondtam „ilyeneket” az anyukámnak, vagy legalábbis, nem emlékszem rá. Arra gondoltam, erre a közeljövőben mindenképp sort kell kerítenem… tovább

Végül úgy döntöttünk, marad a gyerek az iskolában, és megtanítjuk őt közösen arra, hogyan kezelje azokat a helyzeteket, amelyekkel ilyen fiatalon még nem kellene szembesülnie, de a jelen társadalmi helyzetben semmi garancia nincs arra, hogy más iskolákban ezek ne fordulnának elő. Előfordulnak. Mert már tömeges, már társadalmi jelenség: így vagy úgy, ilyen-olyan tünetek formájában begyűrűzik a felnőttek beteg világa a gyerekekhez, és az iskola általában nem tud mit kezdeni vele. Pedig meg kell... tovább

Minden kézfogás más, minden kézfogás és mozdulat tükrözi az egyén személyiségét. A tanár a tavalyi évben kezdte el a szokást egy negyedikes osztályban. Egy kislány minden reggel várt rá, várta a reggeli pacsizást, így sokszor került bajba a késései miatt. tovább

Nem találkoztam még olyan szerelemmel, ami a szakítás után működött (biztos előfordulhat, ne kövezzen meg senki), de ahhoz mindkét félnek akarnia kell a jövőbeni változást. De vajon egy nem működő kapcsolatban mégis miért kanyarodnak vissza egymáshoz a felek? tovább

Hétfő este tizenegy óra volt, amikor nyugdíjas szüleimnél csörgött a telefon. Mivel édesanyámat minden este fel szoktam hívni, azt hitte, hogy megint velem beszélhet. De nem. Egy komoly férfihang nevén szólította, majd azt mondta, hogy a lánya – azaz én – közúti autóbalesetet okozott, amelyben súlyosan megsérült, ám lejárt a biztosítása. Életveszélyes állapota miatt a mentők ellátják, de a kezelés után a tököli börtönkórházba fogják szállítani. A férfi ezek után közölte, hogy kapcsolja a rend... tovább