"(...) Hát én? látom-e még füstből fútt lenge fodrod Kéményekkel pipázó falum, vén ismerős? S kis házam, többem nékem, mint királynak az ős Ország, hajh, lát-e még, kit sorsa messze sodrott? (...)"
tovább
"Álmodom egy nőről, akit nem ismerek, Forró és különös, áldott nagy Látomás, Aki sohasem egy s aki sohase más, Aki engem megért, aki engem szeret. (...)"
tovább
"E nyájas hegytetőn, ez ódon tölgy tövében: alkonyat idején gyakran merengek itt: borús tekintetem végigszáll a vidéken, s elnézem lenn a völgy változó képeit. (...)"
tovább
"Mentem, két öklöm két ronggyá rohadt zsebemben. A köpeny vállamon már eszmévé szakadt. Szolgáltalak, Múzsám, menvén az ég alatt, s nem álmodott még hejh! szerelmet senki szebben! (...)"
tovább