"(...) Drágám, hát ránk is ily sors vár! - óh nyúljak kezed után? S barát legyek? csak barát már? - jó! de annak is jut ám (...)" tovább

"Mondd újra s újra mondd és újra mondd, hogy szeretsz! Bár az ismételt szavak kakukknótához hasonlítanak (...)"   tovább

"Legyen élet, mondta az Úr. S szava miriád mozgó létet fútt tova míg eljött ez az óra, e szoba, s gondolatom mely mindet öleli. (...)"   tovább

"Hű s egész igazat!" - De hogyan kezdeni? hogy a természetet képbe rekeszteni? (...)" tovább

"Forró nyár; fele útját járta meg a nap az égen, lankadt tagjaimat lágy kerevetre vetem. Félig nyitva zsalum, félig leeresztve a függöny. Mint mikor az erdőn lombba szürődik a fény (...)" tovább

"Mint a vadász a hegyekben az őzike lábanyomát, a nyúl szaladó árnyát kergeti hóvizen át s nem csügged (...)" tovább

"Mikor először tűnt elém, drága volt, mint egy tünemény, kit azért küldött életem, hogy egy perc dísze ő legyen. (...)" tovább

"Szép, törékeny kedvesem hány hagyott itt hirtelen: a gyönyörű Júlia (...)" tovább

"Ha vége, hát csókolj meg s isten áldjon; megtagadlak, már nem vagyok tied; gyönyörnek, óh, mily gyönyörnek találom, hogy ledobhattam bilincseimet. (...)" tovább

"Tenger és alkonyég között a szerelem hozzámszökött. Örömre bú jött, napra éj, a hosszú vágyra kurta kéj (...)" tovább