“lát, láttat”

Kamu diploma? Miért becsüljük le mások munkáját?

Kommunikáció szakon diplomáztam. A minap fültanúja voltam egy olyan beszélgetésnek, miszerint ez egy „kamu diploma”. Nem akarok rosszindulatú lenni, mert szerintem nem a diploma tesz emberré, de annak, aki ezt a kijelentést tette, nincs sem „kamu”, sem igazi diplomája. Nyilván azonnal éreztem, hogy ez a történet itt most nem nekem kell, hogy fájjon, hanem talán ő érzi magát kevesebbnek, mint ami lehetne és így védekezik, de mégsem esett jól, hogy lebecsülte azt, amiért megdolgoztam. Kőkeményen. tovább

Elgurult a photoshop 2. - Vicces pillanatok kávé mellé

Már csak néhány óra van hátra a hétvégéig. Ebéd utáni ejtőzéshez hoztunk néhány vicces fotót. Mert tudjátok, mindig az élet produkálja a legmókásabb helyzeteket. ;) tovább

Tudtátok? Mi, nők átlagosan 47 órán át tudunk titkot tartani

Írhatnék ezen a napon a népesség alakulásáról vagy Kína ipari fejlődéséről számokban, de nem fogok. Írok inkább az élet élvezetéről, férfiakról-nőkről, mert a statisztika tudománya könnyed műfaj is lehet. tovább

„Az élet elviselhetetlen számomra, bocsássatok meg nekem!” - Szépek és öngyilkosok (Felidéző)

Mi csak a csillogást látjuk, irigyeljük a szépségüket, irigyeljük az életüket, azonban nem tudjuk, mi rejtőzik a színfalak mögött. Akkor lepődünk meg, amikor halljuk a hírt a tragédiáról, s rájövünk, hogy a külső és hírnév nem minden. tovább

Ha én egyszer békebeli szakácsnő lehettem volna!

Főzni vagy nem főzni? Csupán ennyi volna a főzés hamleti dilemmája? A mai világ persze már másról szól, más időintervallumok közé szorult a mindennapi, otthoni konyhaművészet. Kevesen engedhetik meg maguknak, hogy napokon keresztül csak készülődjenek, érleljenek, áztassanak, ízlelgessenek, fűszerezzenek, mindaddig, amíg az egészen csodával határos eredményt, a tökéletes ebédeket és vacsorákat elővarázsolják. A kor, az ízlés, a rendelkezésre álló idő megváltozott, a történelem is vagy hozzátet... tovább

Kádár apánk nyomán: az iskolatej legyen iskolatej! (Felidéző)

„Egy pohár tej, tiszta fej!” – ezzel a máig értelmezhetetlen üzenettel próbált a Kádár-éra kedvet csinálni a bocilé fogyasztásához. Felnőtteknek zacskóban, gyerekeknek tejfölös pohárban. A tejfölös poharas változatnak neve is van: Iskolatej. Jobban rettegtem tőle, mint a bajszos házmester nénitől, aki mindig akkor mosta fel a lift előtti területet, amikor a tízemeletes tömb gyerektársadalma hazafelé tartott a suliból. Mindahányszor hálátlan kis proletároknak kellett éreznünk magunkat, amiért ... tovább

Halj meg máskor! Krionika: mélyhűtve az örökkévalóságnak?

A krionika a görög κρύος (kryos) szóból származik, melynek jelentése jéghideg. A krionika a test (vagy csak a fej) halál utáni lefagyasztása azokra az időkre, amikor talán gyógyíthatóvá válik a halált okozó betegség, s az elhunyt visszatérhet az élők közé. A hibernálásra szakosodott intézményekben a testet -196 Celsius fokon, folyékony nitrogénnel telt tartályokban, ún. kriosztátokban őrzik meg a „fejlettebb” utókornak. De vajon valóban fejlettebb lesz-e az utókor? Mi a garancia arra, hogy az... tovább

Emlékőr a wc-ben: Impulse Incognito (Felidéző)

A minap a barátnőmnél vendégeskedtem, s pár pohár "dumapartis" pezsgő után mosdóba kellett mennem. A szokásos wc-papír, szappan, illatosító, sehova máshova el nem dugható apróságok mellett megakadt a szemem egy igazi kuriózumon: gyermekkorom legendás, mi több, hírhedt női dezodorján. Impulse Incognito. Megvan? Ugye megvan? tovább

Miért van mindig zaj?

Már zajra ébredsz. Vagy a telefon, vagy a vekker csörgése billenti fenékbe a pilláid tövén kábán derengő álmot. Kibotorkálsz a fürdőbe: lehúzod a wc-t, kinyitod a csapot. A reggeli csendben élesen hatol elmédbe a víz zubogása. Bekapcsolod a kávéfőzőt. Bántó kerregéssel indulnak be a gép fogaskerekei, a szemek őrlése ipari porszívóhoz hasonlatos dübörgéssel jár. A friss kávé meg áldozatokkal. Hiába. Közben a mikróban tejet melegítesz, hogy lágyítsd az eszpresszó keserűjét. A 20 másodperc lejár... tovább

Shoppingünnep kuponkirálynőknek

Megesett, hogy a pénztárnál derült ki, hogy bizony, jelentős kedvezményt kaphatnék, ha volna kuponom, de nem volt - a mögöttem álló hölgynek viszont kettő is volt, és az egyiket azonnal felajánlotta nekem, puszta jószándékból. És persze olyan is volt, hogy én adtam másnak, azon ritka alkalmak egyikén, amikor éppen volt nálam, sőt, megesett, hogy a kedvezményt jelentő kuponokat a bolt polcán hagytam, a jelölt termék mellett, hadd örüljön neki valaki. Megmondom őszintén, ez a jófejség nagyon sz... tovább