Johann Wolfgang Goethe: Nyáron

         Liget, mező

         Mily gyöngyöző!

         Virágok kelyhe

         Harmattal telve!

         Hogy súg a levél!

         Mily üde a szél!

Mily édes az aranyos égi sugár,

Mily hangos az ágon a fürge madár!

         De ott, a hol én

         Őt átölelém,

         A félhomályban,

         Alacsony kamarában.

         Hova soha se jár

         Az égi sugár -

Oh, mi semmibe tűnt a kék meg a zöld,

Szépségivel együtt az ég meg a föld!

             (Dóczi Lajos fordítása)