Berda József: Kánikula a Dunán

Meleg, -

 pállott meleg bőszül

 s szőkén forran a víz -

 ó, beléugrani,

 hajrá!

 jó hideg habok

 könyörüljetek rajtam,

 huszonötéves kazánon...

 Be csinos lány!

 érzem, fiatal szaga van, -

 csak közelebb jönnétek

 kicsiny finom formák;

 ti nem látjátok, hogy

 én is itt vagyok -

 és ti sok, nagyon sok

 ezernyi leányok,

 csúnyák és csinosak,

 ó, ki érzi közületek testem árvaságát?

 Habokba! a habokba! vissza!

 áldott loccsanás!... milyen jó így

 hűvösen, szegény lehűtött kamasznak.

 Csak a víz,

 - ó, megváltó hideg!

 csak a hideg habok

értenek már engem...